László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— 1908: LVII. t.-c. — 67 megtámadható, ha a vétel az adós pénzén történt. (Kovács I. 20. 1.) A törvény célja a fedezetül szolgáló vagyon elvonásának megakadályozása. Fennforog tehát az üzletátruházás, ha a gyári berendezési csekély értékű tárgyak elárverezése után fennmaradó vagyont, azaz a gyártelepet alkotó, gépekkel felszerelt, ingatlant az alperes megvette. (C. 217/1914. Hj. Dt. VIII. 118.) Üzletátruházás nem forog fenn: A cégnek a K. T. 10. §-ában foglalt meghatározása kizárja a cégnek üzlet nélkül való használatát vagy átruházását; viszont a K. T. 12., 15. és 19. §-aiból és az 1908. évi LVII. t.-c. rendezéseiből következik, hogy a cégtulajdonos személyében beállott változás, a társas cégnek egyéni céggé vagy az egyéni cégnek társas céggé átalakulása vagy végül a társaság tagjainak személyében beálló változás mellett — akár maradjon a cég változatlan, akár változzék annak szövege — a kereskedelmi üzletnek lényegében változatlan fennállása esetén az üzlet mindenkori tulajdonosainak a felelőssége fennáll az üzlet korábbi tartozásainak tekintetében, míg ha az üzlet megszűnt és annak vagyontárgyai akár felszámolás útján, akár más módon az üzletből kikerültek — a felelősség mm állapítható meg abban az esetben sem, ha esetleg a korábbi céggel azonos cég alatt folytattak ily üzletet. (C. 4888/1926. J. H. I. 792.) Az esetben, amidőn a kereskedőnek összes üzleti berendezése, árukészlete eladatik és egyéb kézzelfogható vagyona nem maradván, az egyedüli vagyonát képező üzletének cégét másra átruházza, kizártnak tekintendő, hogy az átruházó és az átvevő szándéka, az üzletnek mint forgalmi egésznek az átruházására irányult; mert egy kereskedelmi üzlet testi dolgokat képező vagyon nélkül rendszerint el sem képzelhető. (C. 391/ 1911.) Az alperes bérbevette az üzletelőd üzlethelyiségét s megvette az ebben volt berendezést. A felperes az üzletátruházási felelősségre alapított keresetével elutasíttatott, mert — az állandó bírói gyakorlat értelmében — üzletátruházás csak akkor forog fenn, ha az átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességében kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak. (C. 7172/1924., Hj. Dt. XVIII. 84.) Nincs üzletátruházás, ha a korcsmahelyiség zárva állott, és alperes azt a háztulajdonostól abban a feltevésben, hogy annak elfoglalása csak tőle függ, bérbe vette, utóbb azonban megtudván, hogy az előző bérlő nehézségeket támaszt, a beköltözhetés végett vele is megegyezik. (Bp. T. 3767/1915., Hj. Dt. IX. 143.) Nem forog fenn üzletátruházás az üres üzlethelyiségben al5"