László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)
— K. T. 18. §. — 61 cégbejegyzésnél az illető kereskedő rendesen használni szokott utónevét (keresztnevét) jegyeztette-e be, vagy pedig csak utónevei közül azt, amely a megtévesztésre inkább alkalmas. (C. 814/1908.) A kisiparos, ha cégül saját nevét használja, a cég használatától nem tiltható el pusztán azért, mert neve egy már létező céghez hasonló. (C. 56/1911.) A jogosulatlan toldatnak a cégszövegből kihagyása, a Ker. t. 17. §-a s a 68300/1914. I. M sz. rendelet 24. §. 1. p. értelmében, az érdekelt fél által nemcsak cégbitorlási keresettel, hanem perenkívüli uton is szorgalmazható. (Bp. T.. 1676/1918. Hj. Dt. XIII. 7.) A perenkivüli út a Ker. t. 17. §-a s a 68300/1914. I. M. sz. rendelet 32. §-a alapján budapesti céggel szemben („Balkánbank r. t. Budapest") külföldi cégnek is (Banque Balcanique S. A." Szófiában) megadatott, a nemzetközi kereskedelemben külön törvényes rendelkezések nélkül is kötelező kereskedői tisztesség és jóhiszeműség elvére, mint általános erkölcsi elvre is figyelemmel. (Bp. T. 1005/1923. Hj. Dt. XVII. 8.) 18, §. Ha más helyen vagy községben fióktelep állíttatik fel, a cég a fióktelepet illetőleg az arra nézve illetékes törvényszéknél is bejegyzendő. E bejegyzésnek azonban addig helye nem lehet, míg nem igazoltatik, hogy a cégbejegyzés a főtelepre nézve illetékes törvényszéknél megtörtént. Ha azon helyen vagy községben, hol a fióktelep felállíttatik, egy már bejegyzett azonos cég létezik, a bejegyzendő cég oly kép használandó, hogy az a már bejegyzett cégtől megkülönböztethető legyen. V. ö. 65., 127., 210. §§. A kereskedelmi jogban megállapított fogalom szerint fióktelep alatt az a hely értendő, ahol a kereskedő a főteleptől függetlenül s önállóan oly kereskedelmi ügyleteket köt, melyek az üzletnek tulaj donképeni tárgyát képezik, vagyis az üzlet céljának megfelelnek; ha tehát a kereskedőnek kereskedelmi telepétől különböző helyen gyára van, de itt pusztán csak a gyár felszerelésével, nyers anyagok beszerzésével stb. foglalkozik, a gyár helye a fióktelep fogalma alá nem esik. (Bp. T. 3655/1892.) A kereskedőnek fióktelepa nem önálló jogalany, hanem a főtelepnek tágabb értelemben vett tartozéka. A jogok és kötelezettségek alanya maga a kereskedő (illetve kereskedelmi
