László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 12. §. — 51 Tosában és községében fejt ki tevékenységet. Megtelel tehát a „magyar-amerikai" elnevezés, mint amely annak a kitüntetésére szolgál, hogy részben magyar, részben amerikai állampolgárokból és ugyanily eredetű tőkéből álló szervezet létesült, amely Magyarországon és Amerikában kíván kölcsönös üzleti tevékenységet kifejtem. (Bp. T. 5684/1922. Hj. Dt. XV. 90.) ,,Holland-magyar", illetve „Magyar-olasz" elnevezést a r. t. csak akkor használhat, ha állandó külkereskedelmi tevékenységhez szükséges nagyobb tőkével rendelkezik és vállalatában az illető külország tőkéje is érdekelve van. (Bp. T. 5374. és 9839/1923. Hj. Dt. XVII. 6.) A kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi cégekre vonatkozó rendelkezései szerint a cégvalódiság követelményéből folyólag a cégbe nem vehető fel olyan jelzés, amely a tényleges helyzetnek meg nem felel. Ehhez képest az „Országos" jelzés felvétele csak oly vállalat cégében foglalhat helyet, amely nagy anyagi erejénél és szervezeténél íogva az egész ország gazdasági életére kiható nagyarányú tevékenységet fejt ki. (C. 7252/1926, J. H. I. 163.) 12, §. Ki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés útján szerez meg, azt a volt tulajdonos vagy jogutódainak beleegyezésével az addigi cég alatt az utódlást kifejező toldással vagy a nélkül folytathatja, A régi cég használatára nézve adott beleegyezés alakszerűséghez kötve nem lévén, az általános magánjogi szabályok szerint bírálandó el. (C. 369/1912.) A bejegyzést kérőnek az a joga, hogy az utódlást a cégben toldatként feltűntethesse független attól, hogy az előd cége be volt-e jegyezve, (Bp. T. 3066/1908.) . K, Ignác fia" cég be nem jegyezhető, ha csak a már fennállott és átvett K, Ignác üzletét nem kívánja ezzel a toldattal folytatni. (C. 825/1885.) Nem sértett a fellebbezési bíróság irányadó anyagi jogszabályt, midőn a cégjegyzékbe be nem jegyzett felperes jogviszony megállapítására, valamint arra irányúló keresetének nem adott helyet, hogy az alperes özv, S, S,-né a bejegyezve nem volt Xutcai S.-műterem, most S. S.-né céggel bejegyzett tulajdonosa annak tűrésére köteleztessék, hogy a felperes azon az alapon használja Y-utcai külön üzlete megjelölésére a „S.-fíók" céget akár egymagában, akár az utódlás kifejezésre juttatásával saját nevével kiegészítve, mert erre az annak idején bejegyezve nem volt S.-műterem néhai tulajdonosától, a jelen perbeli alperes jogelődétől a vele vitán kívül létesült szerződések révén jogot nyert, minthogy az előrebocsátottak értelmében be nem jegyzett 4*