László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)
26 — K. T. 1. §. — 387. §. (szállítmányozási díj tekintetében), 397. 400. §§. (fuvarozási határidőnél), 547. §. (alkuszdíj tekintetében). A kereskedelmi szokásjogról bizonyítványt a kereskedelmi és iparkamarák állítanak ki. 1868: VI. t.-c. 3. §. L. a II. kötetben. A kereskedelmi törvény 1. §-a szempontjából nem a fennálló tényleges szokás, mely esetleg a keresk. törv. 267. §-a szempontjából jöhet figyelembe, hanem csakis a létező jogszokás lehet irányadó. (Kolozsvári T. 18/1897.) Forog-e fenn bizományi vagy megbízási viszony, jogkérdés, amire nézve a kereskedelmi törvény 1. §-hoz képest nem volna tekintetbe vehető valamely netán kifejlődött, de a törvény 368. §. rendelkezésével ellentétes kereskedelmi szokás sem. (C. G. 359/1900.) Ha a kötlevélben a szerződő felek magukat a budapesti áru- és- értéktőzsde szokványainak alávetették, a kérdéses szokványok a felekre nézve akkor is irányadók, ha a per nem a tőzsdebíróságnál indíttatott. (C. G. 94/1898.) A tőzsdeszokások külön kikötés nélkül is keresk. szokásjognak tekintendők oly felek közt, kik egymással hosszabb idő óta folyton tőzsdeügyleteket kötnek. (C. 1094/1892.) A tőzsde s az annak körében kialakult szokások nem nyújthatnak alapot arra, hogy a tőzsdei ügyletekben, szokásokban járatlan, azokat nem ismerő szerződő félnek rosszhiszemű megtévesztésére szolgáljanak. Az ilyen megtévesztéssel létrejött ügyletet a tévedésbe ejtett fél kifogás útján is megtámadhatja s a másik fél az ilyen ügyletből annak sikeres megtámadása esetén jogokat nem érvényesíthet. (C. 3710 1916. Hj. Dt. XI. 4.) A magánjogi szabállyal ellenkező és a kereskedelmi szabadforgalmat nagy mérvben és minden elfogadható ok nélkül akadályozó kereskedelmi szokás nem fogadható el. (C. 704/1909.) A megrendelésnél előforduló tévedéseknek a vételi szerződés létesülésére vonatkozó hatása az általános magánjogi szabályok szerint tüzetes intézkedést nem tartalmaz. (Győri T. 64/ 1896.) Külföldön keletkezett és joghatályossá vált szerződési viszonyra a külföldi törvények lévén alkalmazandók, a vételi ügyletből kifolyóan is az áru minőségére vonatkozó kifogásolási jog elévülése a külföldi törvény szerint bírálandó meg. (C. 704/1893.) A nemzetközi magánjog szabályai szerint a kötelmi jogviszonyból eredő kötelezettségek tartama és terjedelme a teljesítés helyén érvényes jogszabályok szerint bírálandó el. Ha tehát a német eladó és magyar vevő között létrejött ügylet a Né-