László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)
Ifi — Bevezetés. — és fizetésképtelenségi jog reformjával kapcsolatosan kifejlődött rendkívül tanulságos viták és beterjesztett szakvélemények mélyen bevilágítottak ennek a hiteljogban annyira nagy horderejű problémának mélységeibe s egyrészt rámutattak a törvényes szabályozás elavult voltára, bonyolultságára, hosszadalmasságára és költségességére, a különböző eljárások közti egységesség hiányára, másrészt azokra a nagy nehézségekre, melyekkel a megoldás jár, minthogy a törvényes felelősség szabályozása tökéletességében az erkölcstan parancsait elérni képtelen.4) Hiteljogi törvényeink sorában a fentebb említett okokból alig akad olyan, mely kizárólag a nemzeti géniusz bélyegét viselné magán, mert törvényeinket részben saját jószántunkból vettük át idegen jogból, mint pl. a kereskedelmi-, váltó-, védőjegy stb. törvényeket, még pedig jelentékeny részben német forrásból, mivel politikai, kulturális és gazdasági kapcsolataink folytán elsősorban ezeknek az egyébként jogászi színvonal szempontjából is elismerten kiváló *) Jellemző erre nézve az a példa, melyet Krebs hoz fel a kinai hiteljog történetéből. Mikor mintegy két évtizede Kina az európai kereskedelmi jogból a korlátolt felelősség intézményét átvette, a kereskedők felfogásában, kiknek adott szava a gyakorlatban az ideig többet ért, mint Európában az írásbeli kötelezvény, nem várt fordulat állt be, mert míg azelőtt, ha a kinai kereskedő fizetési zavarokba került, az egész rokonság segítségére sietett s ennél fogva Kínában a csőd teljesen ismeretlen fogalom volt, minthogy a család valamennyi tagja kész volt vagyonát a család becsületéért feláldozni, addig a korlátolt felelősség törvénybe iktatása után a kinai kereskedő legendás becsületessége egyszeriben megszűnt s meglazultak a családi együttérzés kötelékei is, mert a kinai nem tudta megérteni, hogy ha maga a törvény korlátozza a felelősség mérvét, miért ne szabadulhasson kötelezettségei alól egyéb esetekben is. Lsd. Krebs (E.) Um die Erde. Eine Pilgerfahrt. Paderborn. 1928. 497. old