László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

200 — K. T. 108. §. — A felszámolástól eltérő lebonyolítási módozat csak abban az esetben alkalmazható, ha a felek érvényesen megállapodtak ily módozatban. (C. 7353/1923. Hjt. III. 57.J A felszámolást csakis az összes tagok egyértelmű megállapodása zárhatja ki. (C. 348/1882. DárdayTury II. 88. 1.) A felszámolás mellőzésével, másnemű felosztás elhatározásához, ha a tagok között kiskorúak vannak, a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, (C. 4063/1922. Kovács II. 30. 1.) A közkereseti társaság feloszlásának esetében a K. T. 108. §-a értelmében felszámolásnak van ugyan helye, de a dolog természetéből folyik, hogy erre csak akkor van szükség, mikor a társaság üzletét megkezdette, ügyleteket kötött, amelyek lebonyolítandók. (C. 640/1902.) Minthogy közkereseti társaság felszámolása csak az esetben rendelhető el, ha a felszámolásra a társasági tagoknak egymás közt, vagy a társaság hitelezőivel való viszonyánál fogva szükség van, mellőztetett a felszámolás, mert a társasági szerződés szerint a társaság megszűnése esetén az egész üzleti vagyon az egyik tagot illeti, míg a másik tagnak csak meghatározott pénzösszeghez van igénye s mert nem nyert bizonyítást, hogy volnának a társaságnak oly kötelezettségei, melyekre nézve a társaság tagjai a kereskedelmi törvény 88. és 121. §-ai értelmében egyetemlegesen felelősek. (C. 543/1905.) Szerződési megállapodás alapján a feloszlott közkereseti társaság tagja előzetes felszámolás nélkül is követelheti vagyonilletőségét. (C. 206/1906.) A társasági tagok megállapodhatnak ugyan abban, hogy vagyonilletőségüket előzetes felszámolás nélkül is követelhetik; ilyen megállapodás hiányában azonban csak a felszámolás eredményéhez képest, tehát annak befejezése után igényelhetnek kielégítést. (C. 347/1911.) Aki beleegyezik abba, hogy követelése az adós társaság felszámolása után nyerjen kielégítést, követelését a cég ellen a felszámolás előtt nem érvényesítheti. (C. 298/1904.) A közkereseti társaság feloszlása esetében a vagyoni állapot nem a kereset kézbesítése napján létező, hanem a felszámolás idejében létező állapot szerint határozandó meg, mert a K. T. 105. §-a csak kizárás esetében alkalmazható. (C. 886/1900.) A felszámolók nem a tagoknak, hanem a felszámolás tartama alatt is fennállónak vélt társaságnak a képviselői. (C. 918/ 1898. Dárday—Tury II. 89. 1.) Habár a közkereseti társaság tagjai között fennállott szerződés értelmében az egyik társ halála után a túlélő társ jegyeztetett be felszámolónak, az elhalt társ örökösei kérelmére idegen felszámoló nevezendő ki, ha a felek közti gyűlölködés, a kölcsönös folytonos gyanúsítás lehetetlenné tenné az ügyek nyugodt és előnyös lebonyolítását. (BD. T. 4226/1911.) Bíróság rendelhet felszámolókat akkor is, ha az egyik