László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— Bevezetés. — 7 amelyet emberiségnek nevezünk. A kereskedelmi jog elismeri a sajátos nemzeti érdekek ápolásának nagy fontosságát, de különös nyomatékkal emeli ki annak szükségességét is, hogy az államoknak nemzetközi érdekeiket sem szabad elhanyagolniok2) és ezért minden egyes jogtételnek ezt a kettős célt egyaránt kell szolgálnia, mert amint a test valamelyik sejtjének szabálytalan működése csakhamar az egész szervezetben érezhetővé válik, a most említett axiómák figyelmen kívül hagyása is szükségképen zavarokat okoz és válságokat idéz elő a jogéletben. A jogszabályoknak azonban nemcsupán az a rendeltetésük, hogy a chaoszt megszüntessék, hanem minden olyan vitának elkerülhetővé tétele is feladatuk, melyeknek a peres eljárás lefolytatása nélküli megoldása főkép gazdasági szempontból (idő- és költségkímélés) megtakarítást jelent. Számos jogviszony gyors létesülésének lehetősége néha épen abban gyökerezik, hogy a törvény a felek jogait előre szigorú keretek közé szorítja, mi által a vita anyagát is eleve lehetőleg kiküszöböli; továbbá, hogy a jogok kölcsönös tiszteletét, az ú. n, emberi együttérzést (szolidaritás) feltételezi. Ez a jogrendező tevékenység azután azzal a következménnyel szokott járni, hogy némely jogszabály egyes jogviszonyokra, melyek különben -') Hazánk földrajzi helyzeténél fogva kelet és nyugat közt az átmenő (transitó) forgalom lebonyolítására lévén hivatva, ebbeli tevékenysége nagyban hozzájárulhat szenvedőleges külkereskedelmi mérlegünk javításához. Ez egyben saját termelésünk fejlesztését is elősegíti, mert a belföldi áru- és tőkekivitelt megkönnyíti. Nemzetközi érdekeink ezen a téren különösen jelentősek. A mezőgazdasági termelés, valamint az ipar és kereskedelem összhangzatos és céltudatos együttműködése a belföldi közgazdaság helyzetét lényegesen megszilárdíthatják.