László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 59. §. — 145 A főnöktől nyert utasítás megszegése okul szolgál az azonnali elbocsátásra. (C. 146/1884.) Az üzletvezető, aki a rendes üzleti órákban az üzletből eltávozva, a kávéházban tartózkodott, jogosan bocsáttatott el felmondás nélkül. (C. 1687/1903.) Az ügyvezető igazgató nem tartozik a segédszemélyzet közé és ennélfogva ránézve az ipartörvénynek az iparos- és kereskedősegédekre vonatkozó rendelkezései minden tekintetben nem alkalmazhatók. Ehhez képest az 1884: XVII. t.-c. 94. §. b) pontjának az a rendelkezése, mely az elbocsátás okául az egy napon át való igazolatlan szünetelést állítja fel, nyilvánvalóan csak a folytonos és egyenletes üzemi vagy üzleti munkára beosztott személyzetre nyerhet alkalmazást; mert az ügyvezető igazgató, mint a segédszemélyzet felett álló alkalmazott, az utóbbival már munkája tekintetében sem hasonlítható össze és ezért hivatalos kötelességei is mások, mint a közönséges segédszemélyzet tagjaié. Az ő távolmaradása tehát elbocsátási okul nem az egynapi szünetelés alapján, hanem csak akkor lehet jogos, ha ez az elmaradás már a kötelesség teljesítésének makacs megtagadását is jelenti. Már pedig a felperes, mint ügyvezető igazgató az íratok tartalma szerint nemcsak a gyárban teljesítendő munkával volt elfoglalva, hanem a gyáron kívül ügyfelek látogatásával és egyéb üzleti tárgyalásokkal, valamint az érdekképviseleti egyesületekben való közreműködéssel és elnökléssel is foglalkozott, tehát a hivatalos irodai órák szigorú betartására nem volt kötelezhető. (C. 2352/1928. J. H. II. 1615.) Jogos ok a fegyelmi úton való felmondás nélküli elbocsátására, ha a munkás (csoportvezető) a gyár iránt ellenséges magatartást és célt követő szociális szakszervezetbe nemcsak belépett, hanem oda tagokat is gyűjtött, sőt a belépni nem akaró munkásoknak a szerszámok kiadását megtagadta. (C. 3863/1909.) Lapszerkesztő rögtöni hatállyal elbocsátható, ha a lapban más személyeket becsületükben sértegetve, a lap színvonalát leszállítja s ezzel a kiadó erkölcsi s jogi érdekeit veszélyezteti. (C. 6991/1922. Mj. Dt. XVI. 85.) Az átvett pénznek a pénztárba történt késedelmes beszolgáltatása törvényes ok a felmondás nélküli, azonnal elbocsátásra. (C. 230/1885. — Azonos 967/1889.) Ha az üzletvezető figyelmeztetés dacára bántalmazta a tanoncot: úgy ez a tény a felperes üzletvezetői állására való tekintettel oly magatartásnak minősül, amely az ipartörvény 94. §-ának b) pontja alá esik. Ez esetben tehát a felmondás nélkül való elbocsátás indokolt. (Bp. T. 861/1914.) A fölmondás nélküli elbocsátásnak olyan okával, amely az elbocsátás idejében még fönn sem állott és így érvényesíthető sem volt, védekezni nem lehet. (C. 647/1905.) A K. T, 59. §. 6, pontja értelmében a segéd felmondás nélDr. Szende : Hiteljog. I. 10