László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

132 — K. T. 57. §. — Hajókormányos felmondási ideje három hónap. (C. 4327/ 1923.) A könyvvezető, mint fontosabb teendőkkel megbízott segédnek felmondási ideje 3 hónap. (C. 755/1900.) Az üzletvezető szabásznak törvényes felmondási ideje három hónapban állapíttatik meg. (C. 468/1904.) A nyomdai faktort három havi felmondás illeti meg. (Bp. T. G. 17/1906.) Hat havi felmondási idő illeti az alkalmazottat, nem pedig egy év, mert a munkaadóbank munkamegosztásában fontosabb teendőkkel volt ugyan megbízva, úgy, hogy az egyes ügyleteket önállóan megköthette, anélkül, hogy az egész üzlet vezetése reá lett volna bízva. (C. 2157/1926. Hj, Dt. XIX. 66.) Hetilap szerkesztőjének felmondási ideje hat hónapban állapíttatott meg. (C. 475/1903.) I. Az állandó bírói gyakorlat az ipari és kereskedelmi vállalatok csupán azon alkalmazottjainak biztosít az 1884: XVII. t.-c. 92. §-ában és az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ában meghatározott felmondási időktől eltérően egy éves felmondási időt, akik a segédszemélyzet köréből kiemelkedő munkakör mellett az egész üzletkörre kiterjedő önálló rendelkezési joggal felruházott vezetői hatáskörrel és ennek megfelelő magasabb fizetéssel vannak alkalmazva. II. Az aligazgatói címmel osztályvezetői minőségben alkalmazott felperes azonban nem tekinthető ilyen hatáskörrel felruházott tisztviselőnek. (C. 2157/1926.) Egy évi felmondási idő csak olyan alkalmazottakat illet meg, akiknek magasabb képzettségük van és önálló rendelkezéssel felruházott vezetői hatáskörrel és ennek megfelelő magasabb díjazással vannak alkalmazva. (C. 7188/1925. Gr. XIX. 777.) A felmondási idő meghatározása tekintetében fontos tényező ugyan, hogy a felmondás által érintett alkalmazott oly állást töltött légyen be, amely magasabbrendű tudást, és szakképzettséget kíván, ámde ennek a magasabbfokú képzettségnek nem kell szükségszerűen elméleti jellegűnek és valamely főiskolai minősítéshez kötöttnek lennie, hanem gyakorlatilag szerzett tapasztalatokon és ismereteken is alapulhat és e magasabb képesítés igazoltnak is veendő mindazon esetekben, ahol az alkalmazott, — mint ezúttal felperes is, — a szélesebbkörű tudást és nagyobb szakismeretet igénylő állást és működési kört hosszabb időn át kifogástalanul tényleg betöltötte. Egymagában azonban még az állásnak és hatáskörnek magasabb képzettséget feltételező minősége sem adja meg az egyéves felmondási időhöz való jogot, hanem ehhez még azon további tényezőknek is hozzá kell járulni, hogy az alkalmazott hatásköre az egész vállalat ügymenetére és sorsára kiható, bizonyos önállósággal bíró rendelkezési és kezdeményezési jogot is öleljen fel, amely vezető szerep mikénti betöltéseért is a felelősség közvetlenül magát az alkalmazottat terheli, azonfelül, hogy a vállalat,