László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

US — K. T. 55. §. — A munkaadó nem tartozik az alkalmazott illetményeit a pénz vásárló erejének csökkenése arányában felemelni, még pedig akkor sem, ha az ugyanazon városban működő hasonló üzletkörü vállalatok ezt meg is tették. (C. 7433/1923. Hj. Dt. XVII. 98.) Nincs olyan jogszabály, melynek alapján a munkaadó az egyes alkalmazottainak megadott fizetésemelésben a többi alkalmazottait is tartoznék részesíteni. (C. 363/1926. Hj.Dt. XX. 57.) A munkaadónak is érdeke ugyan az alkalmazottai életszükségletének megfelelő munkabér által biztosítása abból a célból, hogy alkalmazottai szolgálati kötelezettségeiket képesek legyenek teljesíteni, azonban nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót — erre vonatkozó szerződés és megállapodás nélkül — arra kötelezné, hogy alkalmazottainak illetményeit a pénzromlással, az életszükséglet drágulásával arányban emelje, illetőleg azokat a fizetésemeléseket, melyeket egyes alkalmazottainak megadott, a többi alkalmazottjának is megadni tartoznék. (C. 1670/1926.) A m. kir. Curiának álláspontja szerint a munkaadó által az alkalmazottjának a fizetés rendezésére vonatkozóan tett ígéret azt jelenti, hogy az alkalmazott fizetése a viszonyoknak megfelelően nyer szabályozást; — s ha a munkaadó az alkalmazottjának tett, s ez által elfogadott ezt az Ígéretet nem teljesíti, az ennek folytán előálló bizonytalan helyzet oly lényeges szerződésszegés, amely a jelen per tárgyául szolgáló esetben az alperes, mint munkaadó vétkességének megállapítására alkalmas, s ebből folyóan jogos okul szolgálhatott arra, hogy felperes az állását felmondás nélkül otthagyhassa és az 1910/1920. M. E. rendelet 9. §-a értelmében jogot ad arra, hogy felperes a rendeletben biztosított végkielégítést igényelhesse. (C. 5829/1925. P. J. E. 1926. évi) A vállalati meghatalmazott, akinek fix fizetésen felül a jövedelem bizonyos százaléka köteleztetett, főnökétől számadást követelhet. (C. 8812/1904.) A meghatározott időre havi fizetés és az általa szerzendő ügyletek után kikötött jutalék mellett felfogadott kereskedelmi alkalmazott javadalmazásának a jutalék épp úgy része, mint a fizetés; ha tehát a szolgálati szerződés a főnök hibája miatt a szerződési idő letelte előtt megszűnik, az alkalmazott kártérítésül a szerződési idő hátralevő részére nemcsak a fizetést, hanem azt a jutalékot is követelheti, amelyet megkereshetett volna, ha a szerződés főnökének hibája miatt idő előtt meg nem szűnik. (C. 1045/1907.) Ha az, aki a szerződésben felsorolt építkezéseknél bizonyos meghatározott munkát .vállalt, a kikötött munkaidő alatt rendelkezésére állott, de a munkaadó nem foglalkoztatta, a munkabér neki jár. (Bp. T. 3371/1915. Mj. Dt. IX. 213.) Az alkalmazott az általa vállalt munka teljesítése végett