László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

— K. T. 55. §. — 115 mert ez a kikötés a szerződési feltételek megállapításának szabadságából folyik és a fegyelmi határozatnak az igazgatóság nagyszámú tagjai részvételével hozatala kétségtelen erkölcsi biztosítéka a tárgyilagos eljárásnak, — mely egyébként is, — a fent előadottak szerint, a rendes bíróság felülbírálása alá esik, tehát a felperes érdekét nem veszélyeztette, (C, 3527/1926.) Az oly megállapodás, amely ugyanazon jogviszonyban az egyik szerződő fél érdekeit a másik fél önkényszerű akaratelhatározásának veti alá és ezen akaratelhatározása következményeként neki jogokat is biztosít, vagyis neki a szerződésben jelentékeny túlsúlyt ad, anélkül, hogy a másik fél jogos anyagi érdekei megóvásáról is gondoskodna és azért megfelelő ellenértéket biztosítana, még a felek szerződési szabadsága mellett sem birhat joghatállyal, a jelen esetben kérdéses kötbér joghatályosan kikötöttnek nem tekinthető és azt a felperesnek megítélni nem lehet. (C. 211/1907.) A munkakör beosztása a munkaadó joga, azért annak elvonása és má9 szolgálati beosztás kijelölése azonnali kilépésre csak akkor jogosít, ha a munkaadó az alkalmazottat képzettségeinek és állásának meg nem felelő, önérzetét megalázó munkára akarja alkalmazni. Ha az alkalmazott kikötött remunerációra vonatkozó igényét nem indokolatlanul túlságos késedelemmel érvényesítette, ahhoz való jogát nem veszti el. (C. 812/1925.) Az alkalmazott munkaköre kijelölésének joga már a nélkülözhetetlen szolgálati fegyelem érdekében is rendszerint a munkaadót illeti meg. A munkaadónak ez a kijelölési joga pedig azt is magában foglalja, hogy a munkaadó az alkalmazottak munkakörén az üzleti körülmények indokolta változtatásokat is eszközölhet é9 hogy az alkalmazottaknak arra törvényes igénye nincs, hogy mindenkor csak egy és ugyanazon munkakörben legyenek foglalkoztatva, amint ez az 1910/1920. M. E. számú rendelet 15. §-a 2-ik bekezdésének rendelkezéséből is világosan kitűnik. A munkaadó ezen joga mindössze annyiban szenved korlátozást, hogy az alkalmazott munkabeosztásának az alkalmazott képességeinek megfelelőnek kell lennie és nem lehet az alkalmazott önérzetére sérelmes. (C. 3675/1925. Gr. XX. 725.) Ha a beolvasztó részvénytársaság a beolvadó részvénytársaság alkalmazottait eddigi illetményeiket meghaladó fizetéssel, de kisebb címmel átvenni hajlandó, a szolgálati beosztás a munkaadó elvitathatatlan joga lévén, a felajánlott beosztás és hatáskör azok önérzetére lealázó nem lehetett. Ha tehát az ekként felajánlott állást el nem fogadták, a beolvasztó részvénytársaság csak illetményeik és szolgálati idejük alapján a felmondási időre é9 végkielégítés címén megillető járandóságokat tartozik kifizetni. (C. 3661/1926. Hj. Dt. XX. 54.) Ujabb szolgálatbalépés iránt a még szolgálatban álló segéd is szerződhetik oly időpontban, amikor az előbbi szolgálat fel8*