László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)
96 - K. T. 43. §. napos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé tesznek. (C. 554/1899.) A keresk. törvény 43. §. szerint a meghatalmazottnak, kit a főnök egyes ügyletekre felhatalmaz, jogköre kiterjed mindazokra a jogcselekményekre, melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek; már pedig a vételnél a vételármeghatározása feltétlenül és a vételár fizetésének határideje rendszerint az ügyletnek szükséges kelléke; ennek következtében az, aki a vevő által a vételi ügylet megkötésére fel van hatalmazva, meghatalmazottnak tekintendő arra is, hogy az eladóval a vételár mennyiségét és fizetési idejét megállapítsa; ha tehát ezek iránt a meghatalmazott a vevő által korlátoitatott, ez az eladót csak akkor érintheti, ha az eladó arról a korlátozásról tudomással bír. (C. G. 359/1900. Azonos: C. 402/1897., 462/1896.) Az üzletvezető jogköre a keresk. törvény 43. §-ának rendelkezéséhez képest az üzleti cikkek elhelyezésére és elárusítására szolgáló bolíhelyiség kibérlésére és annak a szokásos módon való és az üzlet céljainak megfelelő berendezésére kétségtelenül kiterjed. (Bp. T. 41/1902.) Ellenkező: A keresk. meghatalmazott hatáskörébe csak azokat az ügyleteket lehet sorolni, melyek az üzletnek gyakori időközökben előforduló rendes szükségletét elégítik ki, tehát üzleti helyiség kibérlése nem tartozik hatáskörébe. (Nagyváradi T. G. 18/1901.) Az alkalmazott üzletkörének korlátozása harmadik személyekkel szemben figyelembe csak úgy jöhet, ha arról a szerződő fél tudomással bír. (C. 287/1902.) Az üzletvezetőnek jogköre kiterjed az üzlet künnlevő követeléseinek az üzleten kívül is felvételére. (C. 99/1888.) Ha a cég egyik üzletkörét feloszlatja, az ennek folytán feleslegessé vált irodaberendezési tárgyak eladása a rendszerinti üzlet kereteit meg nem haladó ügyletnek minősül. Ilyen ügylet megkötésére a részvénytársasági ügyvezető igazgató állásánál fogva jogosított. (C. 2050/1923.) A pénzintézetnek oly vidéki meghatalmazottja, aki az adósoktól a váltókat leszámítolás végett átvette, a kölcsönöket kiadta, a tett fizetéseket elfogadta, s a pénzintézethez juttatta — az átvett fizetéseket az intézet nevében és részére felvenni meghatalmazottnak tekintendő. (C. 104/1900. Grecsák 41. 1.) Az üzletben alkalmazott önálló elárusító feljogosítottnak tekintendő az üzlethez tartozó (vignetták) dolgok megrendelésére. (C. 233/1891.) Külföldi kereskedő itteni fióküzletének vezetője olyan kereskedelmi meghatalmazott, ki hitelbe adhat el. (C. 227/1893.) A nő által férje üzletébeni megrendelés a férj megbízásából történtnek vélelmezhető. (C. 859/1891.)