László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

94 — K, T. 43. §. — felvételérc és perek folytatására a kereskedelmi meg­hatalmazott csak akkor ven fel jogosítva, ha erre kü­lönös meghatalmazást nyert. Ellenben nincs szüksége külön meghatalmazásra azon ügylethez, melyekre ha­tásköre kiterjesztetett. V. ö. 44., 45., 49—54., 468., 476., 485. §§. L. Pp. 95. §-t a 37. §-nál. A meghatalmazási viszony megállapítása jogkérdés és annak megállapítására nemcsak egyenes szóbeli vagy írásbeli kijelentés, hanem előzetes, egyidejűleges és utólagos egyéb meg­felelő külső tények is alkalmasak. (C. G. 383/1902. Azonos G. 23/1896.) Keresk. meghatalmazott lehet az is, aki nem áll a keres­kedővel szolgálati viszonyban. (C. 915/1922. Kovács I. 27. 1.) A kereskedelmi meghatalmazott minőség jogi megállapí­tására nem a megbízottnak elnevezése, jelesül annak közvetítő ügynökké nyilvánítása az irányadó, hanem az a jog és cselek­vési kör, amelyet a főnök tényei vagy hallgatag beleegyezése kö­vetkeztében az alkalmazott az üzleti forgalomban elfoglal és be­tölt. (C. G. 37/1900.) A főnök a meghatalmazott törvényes hatáskörét tetszés szerint korlátozhatja. Az ily korlátozás azonban harmadik sze­mélyek ellen csak akkor hozható fel, ha a főnök a korlátozást oly módon tette közzé, hogy arról harmadik személyek tudomást szerezhettek. (C. 835/1887. Nagy 26. 1.) Az üzletvezető, aki az üzlet önálló vezetésével s az üzleti vagyonnak és jövedelemnek önálló vezetésével van megbízva, a vagyonnak a szolgálati viszony kezdetén tényleges átadása mel­lett — számadásra van kötelezve. (C. 166/1894. Grecsák 38. 1.) A vevő, ha csak az eladótól ellenkező értesítést nem nyer, azt a személyt, akivel az ügyletet megkötötte s akinek útján az árut s az áruszámlát kapta, a vételár felvételére is joggal te­kintheti felhatalmazottnak. (C. 1777/1914.) Ha nincs bizonyítva, hogy az ügylet kötésénél eljárt egyén az alperes cég nevében ennek utólagos jóváhagyása nélkül köti az eladási ügyleteket s hogy alperes az ilyen ügyleteket fenn­tartás nélkül szokta teljesíteni: akkor a közvetítő nem keresk. meghatalmazott, hanem ügynök. (C. G. 244/1901.] A helyben nem lakó főnök által a fióküzlet vezetésével megbízott üzletvezető, általános kereskedelmi meghatalmazott­nak tekintendő. (C. 3687/1909.) Annak a kereskedelmi alkalmazottnak az ajánlata kötelező a főnökre, aki rendszerint főnöke céglenyomatával ily ajánla­tokat tesz. (C. 448/1909.) Az üzletnek árusítója által teljesített megrendelésért, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom