László Jenő - Szende Péter Pál (szerk.): Magyar hiteljog. I. kötet (Budapest, 1929)

92 — K. T. 39—41. §§. 39. §. A cégvezető jogkörének korlátozása harma­dik személyek irányában joghatállyal nem bír. A keresk. törvény 39. §-ában foglalt rendelkezés helyes értelmezése szerint, amint nem korlátozható a cégvezető jog­köre bizonyos ügyletekre, vagy ha az üzletnek több ága van, «gyes ily ágakra, vagy bizonyos időre, úgy hogy a főnöknek ugyanazon cég alatt több telepe van, nem korlátozható az az •egyes telepekre sem. (Bp. T. 1316/1904.) A tőzsdebíróság illetékességének kikötésére a cégvezető üzletvezető igazgató felhatalmazottnak tekintendő. (C. 725/1909.) 40. §. A cégvezető az aláírásnál köteles a céghez saját nevét a cégvezetésre vonatkozó toldással csa­tolni. Együttes cégvezetésnél mindegyik cégvezető kö­teles az érintett toldással ellátott cégjegyzéshez saját nevét hozzácsatolni. V. ö. 37. §. Cégvezető nem köteles cégjegyzésnél keresztnevét (mel­léknevét) használni. (Bp. T. 3107/1884.) A keresk. törvény 40. §-ának a cégvezetőre nézve a cég­jegyzés módjára vonatkozólag felállított szabály nem tekinthető kötelező jogszabálynak abban az értelemben, hogy a cégvezető más, mint az előírt formában a céget nem jegyezhetné, a forma be nem tartása tehát a cégvezető által elvállalt kötelezettséget el nem enyészteti. (C. 408/1899.) Cégvezető aláírása a cégre utaló toldat nélkül is kötelezi a céget, ha a körülményekből megállapítható, hogy a cégvezető nyilatkozatát a cég nevében tette. (C. 4646/1926. sz. Hj. Dt. XX. 35.) 41. §. A cégvezetési felhatalmazás a főnök által, a kereskedelmi jegyzékbe leendő bevezetés végett az illetékes törvényszéknél személyesen vagy hitelesített alakban bejelentendő. Egyúttal a cégvezető cégjegy­zését ugyanott személyesen aláírni, vagy hitelesített alchban benyújtani tartozik. E rendelet megtartására a felek a 21. §-bcn meg­lállapított pénzbírság mellett hivatalból szorítandók. V. ö. 21. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom