Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

— Bankszünnapok. — 71 az óvási határidő július hó 18-án, a 14-én lejárt váltók tekintetében július hó 20-án, a 15-én lejárt váltók tekintetében július hó 21-én -és a 16-án lejárt váltók tekintetében július hó 22-én kezdődik, Ugyanez áll a kereskedelmi utalvány, a közraktári jegy és a csekk tekintetében is. 3. §. Az 1. §. értelmében kifizetendő adók és egyéb köztartozások, munkás és társadalombiztosító pénztáraknak, valamint bányatárspénztáraknak fizetendő járulékok, fuvardíjak, vámok, közüzemek használatáért járó díjak, záloglevelek, valamint egyéb gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas, vagy óvadékképesnek nyilvánított kötvények kibocsátására alapul szolgáló kölcsönkövetelések kamatainak és tőketörlesztő részleteinek kiegyenlítésére a követelésből igénybevett összeget nem szabad a betevőnek kifizetni, hanem átutalás útján kell kiegyenlíteni. Az így átutalt összeg felett a jogosult az e rendeletben foglalt korlátozás nélkül rendelkezhetik. 4. §. (*) Pénzintézetek és hitelügyletekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cégek erre a rendeletre hivatkozással nem tagadhatják meg a jogosult olyan rendelkezésének a foganatosítását, amelynél fogva a betétkönyvön, folyószámlán vagy csekkszámlán alapuló követeléséből valamely összeg ugyanazon intézetnél vagy cégnél az 1931. évi július hó 17. napján már fennállott más betétkönyvön, folyószámlán vagy csekkszámlán jóváírassék. A betét (számla) összegének az ilyen átutalások következtében megváltozása a jelen rendeletben meghatározott rendelkező jog szempontjából nem jön figyelembe, e tekintetben a betétnek (számlának) az 1931. évi július hó 17. napján fennállott összege irányadó. (2) Ha az átutalás olyan kötelezettség teljesítésére történt, amelynek kiegyenlítésére a kötelezett követelését az 1. §. értelmében korlátozás nélkül veheti igénybe, az, akinek javára az átutalás történt, az átutalt összeg felett ugyancsak a jelen rendeletben foglalt korlátozás nélkül rendelkezhetik. 5. §. (*) A pénzügyminiszter a Magyar Nemzeti Bank előterjesztésére a jelen rendeletben meghatározott korlátozásokat általánosságban vagy esetről-esetre enyhítheti. (2) Az igazgságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a jelen rendelet következtében a peres és nem peres eljárásban esetleg szükséges szabályokat külön rendelettel megállapíthassa és ebben a végrehajtási eljárást és a csődnyitást annak az adósnak a javára korlátozhassa, aki tartozását azért nem tudta kifizetni, mert a jelen rendeletben foglalt korlátozások miatt tartozásának teljesítésére szükséges pénzt a pénzintézettel szemben fennálló követeléséből nem fedezhette. Addig is, amíg az eljárást szabályozó rendelet meg nem jelenik, árverés meg nem tartható, kielégítési végrehajtás és árverés nem foganatosítható és csőd nem rendelhető el.