Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

60 — Gabona-határidőügyletek. — ben tilos más ügyletet köt, azt csak abban az esetben lehet bírsággal sújtani, ha a megbízás elvállalásakor, az ügylet megkötésekor vagy teljesítésekor tudta vagy rendes gondosság mellett tudhatta volna, hogy az ügylet, amelyre a megbízás vagy más jogügylet vonatkozik, tilos ügylet. A bírság kiszabására a polgári ügyekben eljárni hivatott az a kir. törvényszék illetékes, amelynek területén a tilos ügyletet megkötötték, ha pedig az ügyletkötés helyét nem lehet megállapítani, az a kir. törvényszék, amelynek területén bármelyik ügyletkötő fél lakik vagy tartózkodik. Ha az ügyletből felmerülő jogviták eldöntése az ügylet érvényessége esetében a tőzsdebíróság hatáskörébe tartoznék, a bírság kiszabása tárgyában a budapesti kir. törvényszék egy ítélőbíróból, mint elnökből és általa a 47. §. 6. bekezdése értelmében behívott két ülnökből alakuló tanácsban határoz. A tanács ítélete elleni jogorvoslat tárgyában a budapesti ítélőtáblának a 47. §. 6 bekezdése értelmében alakuló felülvizsgálati tanácsa határoz. A bírság kiszabása iránti eljárás az ügyletkötéstől számított három év alatt, a már kiszabott bírság az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év alatt évül el. 50. §. Ha az ügylet csupán annak folytán tilos (40. §.), mert a szerződő felek egyike ily ügylet kötésére nem jogosult, a jogosult szerződő felet, valamint azt, aki ennek megbízásából eljárt (ügynök, bizományos), csak akkor lehet bírsággal sújtani, ha a szerződés megkötésekor tudta, vagy rendes gondosság kifejtése mellett tudhatta volna, hogy a másik fél ily ügylet kötésére nem jogosult. 51. §. A bírság kiszabására irányuló eljárásra a kereskedelmi vétségek esetében követendő eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az igazságügyminiszter az esetleg szükséges külön szabályokat, valamint a 49. §. 4. bekezdése eseté-