Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

— Vállalatok állami felügyelete. — 21 is a jelen fejezet szabályai alá esik, ha az 1.—5. pontban meg­határozott jogviszonyban nem közvetlenül az állammal áll, ha­nem olyan társasággal, amely a jogviszonyba az állam megbízá­sából lépett és az állam közvetlenül az utóbbi társasággal áll jogviszonyban. Ugyancsak az I. fejezet rendelkezései irányadók akkor is, ha az államnak az 1.—5. pontban meghatározott érdekeltsége külön-külön nem is, de együttvéve eléri az ott meghatározott összeget. A 2. és 3. pontban meghatározott érdekeltség mértéké­nek megállapításában a kölcsönösen fennálló kötelezettségek egyenlege irányadó. A felügyelet gyakorlása. 3. §. A pénzügyminiszter a felügyeletet az érdekelt mi­niszterrel egyetértve az erre a célra szervezett Felügyelő Ha­tóság vagy kormánybiztos útján gyakorolja. A Felügyelő Hatóság szervezetét és eljárását — ideértve a kormánybiztos, a gondnok és a könyvvizsgáló költsége és díja megállapításának módját — a pénzügyminiszter az igaz­ságügyminiszterrel és az érdekelt miniszterekkel egyetértve külön rendelettel szabályozza. A Felügyelő Hatóság felügyelete általában kiterjed a 2. §-ban felsorolt társaságokra. A pénzügyminiszter a társaság költségére kormánybiztost küldhet ki a 2. §. 1. a., 2. a., 3. a., 4. vagy 5. pontja alá eső társaságokhoz, ha az állam érdekeltsége a társaságnál a fel­sorolt pontokban megállapított módokon külön-külön vagy együttvéve egy millió pengőt elér. A kormánybiztosok működését a Felügyelő Hatóság ve­zetője egységes elvek szerint irányítja. A Felügyelő Hatóság szervezetét és eljárását az 1155/1933. P. M. sz. rendelet 1—14. §-ai szabályozzák. L. e rendeletet alább. A Felügyelő Hatóság hatásköre. 4. §. A Felügyelő Hatóság megszerzi mindazokat az ada­tokat, amelyek a támogatott társaság vagyoni helyzetéről, ügy­és üzletviteléről tájékozódás céljára szükségesek. Ennek a tá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom