Szende Péter Pál: Pótlás a Magyar hiteljog I. kötetéhez. A „kereskedelmi törvény és a reá közvetlenül vonatkozó joganyag”-hoz (Budapest, 1933)

— Elvi határozatok. — 7 rendszerint nem bizonyíthatja azt, hogy az alkalma­zott azonnali elbocsátására törvényes oka volt. (56. sz. jogegységi döntvény. 1933. június hó 18-án.) A nyugdíj fizetésének teljesítésére hívatott, — a szolgálatadó anyagi hozzájárulásában részesülő és a szolgálatadó üzletének keretében működő nyugdíjin­tézet létesítése a szolgálatadót nem mentesíti a nyug­díj fizetése iránti személyes felelősség alól, hanem őt a nyugdíj egyesülettel egyetemleges felelősség terheli. (790. sz. E. H. 1927. évi augusztus hó 30-án P. II. 1658/1926. sz.) A munkaadó az alkalmazottja nyugdíjáért sze­mélyesen felelős akkor is, ha abból a célból, hogy al­kalmazottjaínak nyugdíjat biztosítson, más munka­adókkal együtt, önálló jogi személyeséggel és külön vagyonnal bíró nyugdíj egyesületet létesít, amelynek fenntartásában, igazgatásában résztvesz, vagyis ha megállapítható, hogy a nyugdíjegyesület a szolgálat­adónak az alkalmazottjai nyugdíjügyei ellátására lé­tesített kezelési szerve és a szolgálatadó az ilyen nyugdíjegyesületbe való belépést alkalmazottjaira kö­telezővé tette, (791. sz. E. H. 1927. évi április hó 7-én P. II. 3452/1926. sz.) A visszavonási jog kikötése nélkül engedélyezett kegydíj nyugdíj természetű, mely a jogosultat élte fogytáig illeti s a jogutódot is terheli. Az ilyen kegy­díjat a jogosult az 1926. évi XVI. t.-c. 1. §-a értelmé­ben átértékelve követelheti. (729. sz. E. H. 1927. évi szeptember hó 1-én P. II. 8526/1926. sz.) ad 65. §. A közkereseti társaság tagjai is bejegyzett ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom