Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Kisajátítás vasúti célra. 71 tán bekövetkező változásoknak a központi telekjegyzőkönyvben leendő bekeblezését kérni. Ezen bekebiezési kérések az uj ingatlannak, jognak vagy szolgalomnak megszerzésétől — s illetőleg elidegenítésétől — az uj épületek vagy műtárgyak előállításának befejezésétől s illetőleg azok elenyésztétől számítandó 90 nap alatt, kellően felszerelve, a központi telekkönyvi hatósághoz beadandók. Ha a vállalat igazgatóságának székhelye Budapesten kivül volna, ez esetben köteles az igazgatóság egy a fővárosban lakó és első végzések elfogadására felhatalmazott képviselőt kinevezni, és azt, valamint a képviselő személyében idő folytán előfordulható változást, a központi telekkönyvi hatóságnak bejelenteni. A pénzbírság az 1928: X. t.-c. 15. §-ához képest 200—2000 pengőig terjedhet. 1881: LXI. t.-c. 3. §. A vasutak és csatornák összesített telekkönyvébe bevezetendők e vállalatoknak akár kisajátítás, akár szerződés utján szerzett mindazon ingatlanai és azok tartozékai, melyek a vállalat létesítésére és fentartására szükségesek. A vállalat létesítésére és fentartására ugyan elkerülhetetlenül nem szükséges, de annak állandó használatára szánt olyan ingatlanok, p. o. az igazgatóság házai, kő-, vas-, vagy kőszénbányák stb., — melyekre nézve a magyar államnak megváltási vagy háramlási joga van, a vasút vagy csatorna tartozékaiul tekintendők s a központi telekkönyvbe bevezetendők. Az ugyanazon engedélyokmány alapján létesített vasút- vagy csatorna-vállalatnak a központi telekkönyvbe bevezetett minden ingatlanai, s azoknak minden tartozékai egy telekkönyvi jószágtestet s jogi tekintetben egy egészet képeznek. A vállalat központi telekjegyzőkönyvének leher lapjára bekeblezett terhek joghatállyal birnak azon ingatlanokra is, melyeket a vállalat a teher bekeblezése után szerzett és melyek a telekkönyvi jószágtesthez utólag jegyeztettek hozzá.