Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Előszó. Minthogy a „Márkus-féle magánjog" cimen ismeretes 'jogszabálygyűjtemény egyik kiadásának a kidolgozásában sem volt szerencsém közreműködni, kötelességemnek tartom elsősorban azt kiemelni, hogy az említett gyűjtemény dologi jogi részének anyagát korlátlanul felhasználtam és így az anyag tekintélyes része tekintetében a gyűjtés munkája nem terhelt. Természetesen a készen kapott anyagot is teljesen át kellett csoportosítanom a Magánjogi Törvénykönyv javaslatának (Mt.) rendszerét követve. A Mt. dologi jogi része teljes szövegének közlése mellett sem hagyhattam el az osztrák ptk. rendelkezéseinek közlését mert ezek a rendelkezések — ha jelentős részben az irott. jog ereje nélkül is'— háromnegyed századon keresztül erősen inspirálták ja .-magyar birői gyakorlatot. Alig hihető, hogy,ezt a befolyást a,Mt. már javaslat alakjában máról-holnapVa.me.g,törjé, holott a korábbi tervezetek évtizedeken át sem tudták ;a^t megszüntetni. Igaz, hogy — fájdalom — ma már ;az osztrák ptk. erdélyi hatálybanléte ebben az irányban nem hathat visszatartó erőként, mégis úgy vélem, hogy az osztrák ptk. rendelkezéseinek a Mt.-vel szembeállítása utján az átmenetet is bizonyos mértékben szolgálni fogom. Az osztrák ptk. közlése egyébként már csak azért is kötelességem volt, mert elsősorban a mai jogról kellett képet adnom, ennek a képnek pedig az osztrák ptk. dologi jogi rendelkezései jelentős részükben integráns alkotórészei. A fennálló jognak a jövő magyar jogától való megkülönböztetését kívánják megkönnyíteni azok a megjegy-