Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

40 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 25. §. nek ama célra való {elhasználásával, minélfogva a kérdéses útrész is fekvésére és talaj minőségére tekintettel a kisajátítás alá vett többi szomszédos területek árához mérten lenne kártalanítandó, minthogy azonban az érdekelt jogosult Budapest székesfőváros a maga részéről négyszög ölenként 2 írtjával számított egységárt elfogadta, ezt, eltekintve a szakértőknek e részben egyébként is helytelen alapra fektetett becslésére, (1 írt.), e helyütt is elfogadni kellett. (C. 98. aug. 1. 3220. M. 16058.). Nincs helye külön kisajátítási és külön kártalanítási ár megállapításának, mivel a kártalanítási összegnek úgy a kisajátított ingatlanok értékét, mint az összes számításba veendő tényezők eredményét is magában kell foglalnia. Azok a kártalanítási összegek, melyeknek a jogosultak részére kifizetése telekkönyvi akadályokba ütközik, minden esetben az illetékes telekkönyvi hatóságnál letétbe helyezendők, tehát akkor is, ha a jogosultak kiskorúak vagy gondnokság alatt állók. (C. 99. jun. 13. 2725. M. 16059.). A kisajátítási járulék annak az előnynek az ellenértéke, melyben a körutak mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak, a körutak elkészülte s a forgalomnak átadása által részesülnek, ez az előny pedig a körutak illető szakaszának elkészülésével és forgalomnak átadásával következvén be, ennek ellenértéke fizetésének kötelezettsége —' ellenkező megállapodás kikötése nélkül — az ingatlannak a kisajátítási járulék esedékessége idejében és nem annak azelőtt volt tulajdonosát, mint akire a körútnak forgalomba adása már előnyt képez, terhelheti. Bizonyos az egyébiránt 1884: XVIII. t.-c. 14. §. abból a rendelkezéséből is, mely szerint a 3. §-ban meghatározott kisajátítási járulék, valamint a járdafektetési járulék az ingatlant az esedékesség napjától bekebelezés nélkül is két éven át terheli. A törv. idézett rendelkezése szerint ugyanis a kisajátítási járulék a körútra homlokzattal biró házaknak olyan dologi terhe, mely azokat a törv.-ben meghatározott idő alatt bekebelezés nélkül terheli; dologi terhek pedig az ezekre vonatkozó általánosan elfogadott jogelvek szerint a mindenkori, vagyis az esedékességük idejében való tulajdonos által fizetendők, esetleg teljesítendők és minthogy a József-köruti forgalomnak átadása idejében, illetőleg ez után fél év elteltével alp.-ek a Józsefköruti 68. számú háznak tulajdonosai nem voltak, az akkor esedékessé vált kisajátítási járulék fizetésére nem kötelezhetők. (C. 99. ápr. 5. 107. M. 16061.) — Azonos: C. 96. szept. 2. 7239/95. M. 12290. — C. 99. jun. 27. 5939. M. 16061. A kisajátított dolog általános forgalmi értéke és ezzel a kártalanítás ára is a birtokbavétel, nem pedig a becslés idejére való tekintettel állapítható meg helyesen és mindkét fél érdekére nézve méltányosan és jelesül: hogy az időközben változott