Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 24. §. 37 '23. §-a értelmében kártalanítás tárgyát képezik. (C. 8065/1906. sz.). 24. §. A kisajátítás alá eső ingatlanon található függő termés, ültetvények és állaguk sérelme nélkül elmozdítható egyéb tárgyak, a kisajátítási összeg megállapításánál számításba nem vehetők. Ezekért a birtokos a kisajátító ellen, amennyiben ilyen tárgyakban kár okoztatott, sommás birói eljárás utján külön kártérítést igényelhet. Az 1881: XLI. t.-c. 24. §-a csak oly ültetvényekre alkalmazható, amelyek a tulajdonos által állaguk sérelme nélkül elvihetők. De ez uton nem kötelezhető a vasúttársaság arra, hogy a vasút mentén a szomszédos tulajdonosok által ültetendő sövények költségeit és ezeknek alkalmassá váltáig a cselédség többlete által felmerülő kiadásokat kártalanítási összegként fizesse. (C. 85. szept. 29. 6051. M. 319.). Debreceni tábla: A kisajátítási összegben nem foglalt függő termés értékének elvesztése, vagy csökkenése által szenvedett kár a kisajátító ellen külön uton nem a földtulajdonos által, hanem kifejezetten a birtokos által követelhető, mint aki a függő termés megsemmisítése, vagy rongálása folytán jogszerű cimen szerzett vagyonában közvetlenül kárt szenvedett, már pedig a haszonbérlő, mint a tulajdonost megillető használati jogának szerződéses engedményese, a haszonbérlet tartama alatt harmadik személyekkel szemben a bérleményen levő függő termésnek nem csak jogszerű birtokosa, hanem tulajdonosa is lévén, valódiság tekintetében külön igazolható kár követelésére nézve a felhívott törvény 24. §-ának kifejezett rendelkezése értelmében a kisajátító ellen közvetlenül kereseti joggal bir és ezt a jogát az idézett törvény 28. §-ában foglalt rendelkezés nem akadályozza azért, mert a most idézett törvényszakasz szerint a kisajátítóval szemben egyebek között a haszonbérlőnek a haszonbérleti jogviszonyból eredő, tehát magának a haszonbérleti jognak, a bérlemény állagának elvonása, vagy csonkítása által bekövetkezett elenyésztéből, vagy csonkításából származó igényei vannak rendszerint a kártalanítási összeggel kiegyenlítve, a 28. §-nak most idézett rendelkezése tehát a 24. szakaszban a birtokos személyére nézve megkülönböztetve tett külön intézkedést nem érinti. (95. márc. 20. G. 2. M. 12289.). A kisajátítási törvény 24. §-a szerint, az ebben a §-ban felsorolt tárgyakért a birtokos a kisajátító ellen, amennyiben ilyen tárgyakban kár okoztatott, sommás birói eljárás utján kártérítést igényelhet. Minthogy pedig a haszonbérlő a függő termésnek nemcsak birlalója, de birtokosa is és az idézett §-ban említett birtokos alatt nem a föld, hanem az e §-ban felsorolt dolgok birtokosa értendő — a felperesek jogosítva voltak a