Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

32 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 23. §. hogy ezt a körülményt az érték megbecslésénél figyelembe ker­lett venni. (C. 1912. szept. 11. 4739.) Annak megjegyzése mellett, hogy jelen esetben azon kér­dés, vájjon a kisajátítás helyesen rendeltetett-e el, vagy nem, eldöntés tárgyát nem képezheti, amennyiben a fölött a közigaz­gatási hatóságok vannak hivatva határozni; valamint nem vétet­hetett figyelembe az sem, hogy a kisajátítást szenvedőnek ké­sőbb is kára fog származhatni, mert a kérdés nem ezen eljárásra tartozik; minélfogva a bírósági eljárás csak a kártalanítási ár megállapítására terjedhetvén. (C. 84. márc. 18. 8019. M. 311.) A szakértők által előterjesztett egybehangzó vélemény a becsű (II. 4.) tétele alatt felvett 1 frt 50 kr. értékemelkedés beszámítása, nemcsak a lóvonatnak villamossá való átalakítására és a telek tervezett feldarabolására, hanem elsősorban és fő­leg arra a körülményre alapíttatott, hogy azok a területek, melyeknek értékére való tekintettel, a kisajátítás tárgyát tevő terület alap-ára négyszögölenkint 14 frt 66 krral számíttatott, a vasutaktól 1—114 kilométeres távolságra a községben paraszt­házak közt mindenfelül zártan feküsznek, a kisajátított terület ellenben közvetlenül a vasúti állomással szemközt külön álló villák építkezésére szabadon és alkalmasabban fekszik, minél­fogva utóbbinak valódi értéke a kiszámított alap-árt is megha­ladja. A figyelmen kivül nem hagyható eme tényezőre nézve tehát, másrészt pedig annak tekintetbe vételével, hogy a szak­értők a jelzett értékemelkedésre vonatkozó véleményüket nem a jelen kisajátítás által létesülő uj állapot folytán beállható valamely előnyös változás szempontjára és nem is még csak a jövőben remélhető, hanem arra az előnyre fektették, mely a ló­vasutnak villamossá való átalakításának megtörtént elhatáro­zásából folyóan a becslés idején tényleg már beállott — kellett a B. Lászlótól kisajátított terület árára nézve az elsőbiróság határozatát helybenhagyni. (C. 96. jun. 24. 530. M. 12287.) Ami az értékcsökkenést illeti, ... az egyedül abból, hogy valamely birtok a vaspálya által áthasíttatik, nem következik a szakértők pedig egyéb okot fel nem hoznak . . . Értékcsökke­nés a mezei gazdálkodásra használható földek kisajátításánál főleg ott áll elő. hol a vaspálya valamely birtokot úgy hasít két vagy több részre, hogy a mezei gazdálkodás az egyik részen levő épületekből a többi részeken vagy éppen nem. vagy csak nehézséggel, nagyobb kerülők igénybe vétele és e szerint idő­uazarlással folytatható: minélfogva nagyobb gazdasági erő tar­tása és ezzel járó kiadás, vagy egészen uj gazdasági épületek emelése válik szükségessé. (C. 84. márc. 26. 6661. M. 312.) Az alsóbiróságok is szakértői szabálytalan becslés alapján szintén a tényleg kisajátított területek térmértékét fogadják el a részekre szakítás által szenvedett értékveszteség kiszámítá­sának alapjául, a helyett, hogy a kisajátítást szenvedők tulaj­donába megmaradó területeknek, vagyis az illető birtoktestek

Next

/
Oldalképek
Tartalom