Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

32 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 23. §. hogy ezt a körülményt az érték megbecslésénél figyelembe kerlett venni. (C. 1912. szept. 11. 4739.) Annak megjegyzése mellett, hogy jelen esetben azon kérdés, vájjon a kisajátítás helyesen rendeltetett-e el, vagy nem, eldöntés tárgyát nem képezheti, amennyiben a fölött a közigazgatási hatóságok vannak hivatva határozni; valamint nem vétethetett figyelembe az sem, hogy a kisajátítást szenvedőnek később is kára fog származhatni, mert a kérdés nem ezen eljárásra tartozik; minélfogva a bírósági eljárás csak a kártalanítási ár megállapítására terjedhetvén. (C. 84. márc. 18. 8019. M. 311.) A szakértők által előterjesztett egybehangzó vélemény a becsű (II. 4.) tétele alatt felvett 1 frt 50 kr. értékemelkedés beszámítása, nemcsak a lóvonatnak villamossá való átalakítására és a telek tervezett feldarabolására, hanem elsősorban és főleg arra a körülményre alapíttatott, hogy azok a területek, melyeknek értékére való tekintettel, a kisajátítás tárgyát tevő terület alap-ára négyszögölenkint 14 frt 66 krral számíttatott, a vasutaktól 1—114 kilométeres távolságra a községben parasztházak közt mindenfelül zártan feküsznek, a kisajátított terület ellenben közvetlenül a vasúti állomással szemközt külön álló villák építkezésére szabadon és alkalmasabban fekszik, minélfogva utóbbinak valódi értéke a kiszámított alap-árt is meghaladja. A figyelmen kivül nem hagyható eme tényezőre nézve tehát, másrészt pedig annak tekintetbe vételével, hogy a szakértők a jelzett értékemelkedésre vonatkozó véleményüket nem a jelen kisajátítás által létesülő uj állapot folytán beállható valamely előnyös változás szempontjára és nem is még csak a jövőben remélhető, hanem arra az előnyre fektették, mely a lóvasutnak villamossá való átalakításának megtörtént elhatározásából folyóan a becslés idején tényleg már beállott — kellett a B. Lászlótól kisajátított terület árára nézve az elsőbiróság határozatát helybenhagyni. (C. 96. jun. 24. 530. M. 12287.) Ami az értékcsökkenést illeti, ... az egyedül abból, hogy valamely birtok a vaspálya által áthasíttatik, nem következik a szakértők pedig egyéb okot fel nem hoznak . . . Értékcsökkenés a mezei gazdálkodásra használható földek kisajátításánál főleg ott áll elő. hol a vaspálya valamely birtokot úgy hasít két vagy több részre, hogy a mezei gazdálkodás az egyik részen levő épületekből a többi részeken vagy éppen nem. vagy csak nehézséggel, nagyobb kerülők igénybe vétele és e szerint időuazarlással folytatható: minélfogva nagyobb gazdasági erő tartása és ezzel járó kiadás, vagy egészen uj gazdasági épületek emelése válik szükségessé. (C. 84. márc. 26. 6661. M. 312.) Az alsóbiróságok is szakértői szabálytalan becslés alapján szintén a tényleg kisajátított területek térmértékét fogadják el a részekre szakítás által szenvedett értékveszteség kiszámításának alapjául, a helyett, hogy a kisajátítást szenvedők tulajdonába megmaradó területeknek, vagyis az illető birtoktestek