Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
24 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 17—19. §§. nál ellenben a pályasik széle, a gőzhajózás létesítése tekintetéből eszközlendő folyamszabályozásoknál, csatorna- és kikötő-építéseknél pedig az épület legkiállóbb pontja s az ahhoz legközelebb eső hajózható vízfolyás határvonala közti távolság veendő alapul. 18. §. A 16. §-ban megállapított tűztávlat kisebbíthető a csupán helyi érdekű vasutaknál egyáltalában, s más vasutaknál is akkor, ha a nem tűzbiztos épületek vagy szérűskertek, tűzbiztos épületek vagy élőfák által fedeztetnek. Ilyen esetekben a tűztávlatot, s a csupán helyi érdekű vasutaknál emiatt alkalmazandó elővigyázati szabályokat a közmunka- és közlekedési miniszter állapítja meg. 19. §. A tűztávlat cimén a kisajátítási tervbe felvett épületeket a vállalat vagy a tűztávlati szabályoknak megfelelő módon tűzbiztossá tenni, vagy kisajátítani köteles. A tűztávlatba eső szérűskertek kisajátítását a tulajdonos nem követelheti, hanem köteles megelégedni azon értékveszteség megfizetésével, mely felmerül azáltal, hogy az illető terület szérűskert gyanánt többé nem használható. A fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvhöz NB) 1. alatt mellékelt levélben F. L. másodrendű alperes értesítette a felperest arról, hogy a kereskedelmi minisztérium a felperes szalmafedeles épületeinek tűzmentes befedését elrendelte. Minthogy azonban a tényállás szerint az épületek a tűzmentes tetőzetet el nem birják, alpereseknek nem állott módjában a hatósági rendeletnek eleget tenni. Ebből következik, hogy felperes az 1881: XLI. t.-c. 19. §-a alapján alperesektől csak azt követelheti, hogy az ő épületeit kisajátítsák, s ebben a jogában nem gátolja az a körülmény, hogy a vasúti vállalat az 1881: XLI. t.-c. 16. §-a ellenére a tűztávlat körén belül eső épületeket a kisajátítási tervbe bele nem foglalta; mert ennek a mulasztásnak csak az a következménye, hogy a kártalanítás nem az 1881: XLI. t.-c.-ben szabályozott eljárás, hanem a törvény rendes utján állapítandó meg. De a kártalanítási árért viszont felperes az épületeket a vasút tulajdonába átadni tartoznék. A felperes ezt fel nem ajánlotta, ahhoz pedig, hogy épületeinek és azok telkeinek megtartása mellett azokért kártalanítást követel-