Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

22 Mt. 432. §. Kisajátítási törvény 14—15. §§. 14. §. A kisajátítandó területen levő épület, vizmű vagy más tartozék nem részletben, hanem mindig egészben tárgya a kisajátításnak. Az ut-, híd- s révvámjog kisajátítása esetén köteles a kisajátító, mennyiben ezt a tulajdonos kívánja, az e jog gyakorlata céljából fennálló építményeket is kisajátítani. A vámjog megváltása céljából eszközölt kisajátításról és az ilyenkor megszabható váltságról v. ö. 1890: I. t.-c. 101. §. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy tör­vényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mértíöl­dön belül, állandó hidat építtet és ez által a révvámjog érdek­telenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hidon ingyen engedi meg. (C. 88. máj. 4/18. — 40. sz. t. ü. polg. döntv. M. 301.) Az 1881. XLI. t.-c. 14. §-a szerint a kisajátítandó területen levő épület nem részletben, hanem mindig egészben tárgya a kisajátításnak és ha mégis a kisajátító város abban egyezett meg a ház tulajdonosával, hogy a házteleknek az utca szabályo­zására nem szükséges része a háztulajdonos tulajdonában ma­radjon és a háztulajdonos ezen a területen a megmaradó üzlet­rész lebontásával uj házat köteles építtetni, ez a megállapodás csak a kártalanítás módjára vonatkozik. (C. 907. jun. 25. I. G. 314. sz„ Grill-Dtár 908. 595.) 15. §. A létesítendő vállalat által a szomszédbirtoko­sok birtokainak használata nem akadályozható, s a szük­ségen tul meg nem nehezíthető. Ennélfogva köteles a kisajátító a szomszédbirtokok­hoz jutásra, az átjárásra, s a marha áthajtására szüksé­ges utakat, átjárókat és hidakat, valamint a viz levezeté­sére megkívántató árkokat, csatornákat és zsilipeket az illető községben létező többi hasonmüvek módjára, s eset­leg a vállalat által módosított viszonyoknak megfelelően előállítani, jogában állván az e célra szükséges területe­ket a kisajátítási tervbe szintén felvenni. Ezen műveknek használható állapotban fenntartása a vállalat feladata, ha az olyan területen fekszik, melyet a vállalat saját céljaira maga is használ; más esetben a fenntartás csak annyi részben terheli a vállalatot, ameny­nyiben annak fenntartása a kisajátítás előtt ugyanazon célra szolgált mű fenntartásánál többe kerül. V. ö. 12. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom