Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

14 Mt. 432. §. Ingatlan kisajátítása. nem rendelkező hivatásos földmivestöl kellene igénybevenni, — ha a község határában olyan földbirtok van, melynek tulajdonosa 150 kat. hold, vagy ennél nagyobb mezőgazdaságilag művelhető területtel rendelkezik, — a kisajátítási eljárás során a kisajátítást szenvedő kívánságára, ebből a birtokból a kisajátított területnek megfelelő becsértékü, mezőgazdaságilag művelhető területtel kárpótlandó. 1927: XII. törvénycikk a polgári iskolákról. 14. §. Kisajátítás és építési tervek. Az e törvény alapján létesülő állami, községi és hitfelekezeti jellegű iskola elhelyezése céljára szükséges telek kisajátítására nézve a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926. évi VII. t.-c. 10. §-ában foglaltakat kell a polgári iskolákra is megfelelően alkalmazni. A jelen törvény alapján létesülő polgári iskolák építési terveit és előméretköltségvetéseit a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter bírálja felül és hagyja jóvá. Az iskolafenntartó kérésére az állam építési (átalakítási) ierveket és előméretköltségvetéseket ad; de ebben az esetben e tervek használata kötelező. Az állam ezenkívül gondoskodik az illetékes államépítészeti hivatal utján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról. Az 1922: XVI. t.-c. 6. §-a alapján kisajátított ingóságokra elrendelt kisajátítás nem tekinthető az 1881: XLI. t.-c. 1. §-ának 13. pontja alá eső kisajátításnak. (C. V. 1166/1927. — J. H. I. 656. sorsz.) A védtöltés felemelése nem szolgál okul arra, hogy az avval szomszédos telektulajdonos a törvény 1. §. 6. pontja alapján kártalanítást követelhessen (C. 907. jul. 1. 3897. sz., Grill-Dtár 907. 1028.) Az 1871. évi XLII. t.-cikk 8. §-a az adómentességet az 1. §. értelmében csak a szabályozási vonalon engedélyezhető építményekre biztosítja, következéskép az adómentesség a törvény alapján megállapított szabályozási vonalon kívül eső és a közterületbe (utca, tér) bevont, tehát ha nem építhető terjedékekre ki nem terjeszthető és ezek kártalanítási árának meghatározásánál a rendkívüli adókedvezmény által okozott értékemelkedés számításba nem vehető. (C. 911. febr. 24. 177 sz Ü X. 911. évi 11. sz.) 2. §. Községekben az 1. §-ban elősorolt eseteken felül