Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Ingatlan tulajdonának elvonása. 11 fizetett kártalanítás fejében. Minden kisajátítás csak előzetes nyilvánosságra hozatal utján hajtható végre. A nemzetközi kereskedelmi egyezmények rendszerint tartalmaznak oly rendelkezést, hogy a szerződő államok polgárainak ingó és ingatlan tulajdona a másik állam területén védelemben fog részesülni. Ily tartalmú egyezményünk van pl. Lengyelországgal (1925: XXVII. t.-c. II. cikk), Franciaországgal (1926: IX. t.-c. 27. cikk), Spanyolországgal (1926: IX. t.-c. I. cikk), Olaszországgal (1927:1. t.-c. I. cikk), Csehszlovákországgal (1927: XVII. t.-c. IV. cikk} és Nagybritanniával (1927: XVIII. t.-c. 3. cikk). Egyoldalúan vállaltunk hasonló kötelezettséget a békeszerződésben (v. ö. 232., 238. és 249. c). A) Ingatlan tulajdonának elvonása, a) Kisajátítás. 1881: XLI. TÖRVÉNYCIKK a kisajátításról, (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 29-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881. évi május hó 31-én.) I. FEJEZET. Általános határozatok. 1. §. Kisajátításnak csak közérdekből és csak a következő esetekben van helye: 1. közutak és közhidak építésére; 2. közhasználatra szolgáló gép- vagy lóerejü vasutak létesítésére; : 3. hajózásra, árvizek levezetésére vágy öntözésre szolgáló csatornák építésére; , 4. folyóvizek szabályozására; 5. állóvizek és mocsárok lecsapolására, alagcsövezésekre és belvizek levezetésére; 6. árvizek elleni védtöltések emelésére; 7. közhasználatra szolgáló kikötők, parti rakhelyek (dock) és közraktárak építésére; V 8. futó homok meggátlás'ára; 9. távírdák felállítására; 10. hadi erődítésekre;