Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

260 Mt. 509. §. Ősiségi nyiltparancs. tán átláttuk azon hátrányokat, melyek ezen korona-országokra nézve a fekvő javakhozi tulajdoni jog szerzését és gyakorlását, továbbá ezen javak terhelését és elzálogosítását tárgyazó eddigi törvényes rendeletek és intézményekből, főkép pedig az elvileg már megszüntetett ősiség jogviszonyaiból keletkeznek. Különösen meggyőződtünk arról, miszerint a tulajdoni jogot sokféle megtámadásoknak kitevő, jogbonyolódásokra és hosszas perekre okot szolgáltató említett határozatok, a földbirtok nagyon lényeges részére nézve az ingatlan jószági hitel legfőbb akadályát képezik, és hogy ezen ingatlan jószági hitel emelése az említett országok előhaladó jóléte feltételének tekintendő. Ezen tekinteteket megfontolván, és az általános polgári törvénykönyvnek birodalmunk fentebb kijelölt részeibeni behozatalával egybefüggőleg, mely által a tulajdon- s egyéb dologi jogok gyakorlása egyszerű, kimerítő és az igazság követelményeivel megegyező határozatok oltalma alá helyeztetik, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után következőket rendeljük: I. FEJEZET. Az adományozási rendszerből keletkezeit birtokviszonyokról. 1. §. A királyi és nádori adományozásoknak az ezelőtti magyar államjog szerint létezett rendszere hatályon kivül léptetendő, s ezen rendszerből az adománylevél szerinti örökösök hiánya és az eddigi törvényekben kijelölt hűtlenség miatt származtatott háramlási jog (sucessio fisci reggii ex defectu ex nota) eltöröltetik. 2. §. A földesuraknak a jobbágyokhozi előbbi viszonyán alapuló háramlási joga megszüntetik; az esztergomi érseket, a zágrábi püspököt, mint topuszkai apátot, a győri püspököt, a pannonhegyi főapátot és a győri káptalant illető öröklési jog tárgyában különös határozatok fognak kibocsáttatni. 3. §. A királyi vagy uradalmi fiscus birtokjoga oly reászállott javak vagy jogokra nézve, melyeknek ő valóságos birtokában létezik, újonnan indítandó perek által, — azon igények egyedüli kivételével, melyeket magánosok egymás között a jelen nyiltparancs folytán még érvényesíthetnek, — magánosok részéről többé meg nem támadtathatik.