Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 500—501. §. Malomjog. Alkotórész. 243 az 1848: IX. t.-c. következtében, az ezáltal megszüntetett úrbéri kapcsolattal együtt elenyésztek, a malomjog fölemlítve nem lévén, e jogra is kiterjed az említett szakasz utolsó bekezdésének az a rendelkezése, hogy a még fennálló többi kir. kisebb haszonvételek szabályozásáról külön törvények intézkednek. Az ujabb törvényhozás a malom-regale jogot csak a gőzerőre berendezett, az állandóan gőzerővel működő malmok tekintetében szüntette meg, amennyiben ezekre az 1880: XXXIV. t.-c. 1. §-a kimondotta, hogy reájuk a földesúri malomjog ki nem terjed, s hogy az ily malmok felállítása a földesúri malomjog szempontjából nem korlátozható, s hogy azok üzlete a malomjog cimén taksával vagy egyéb szolgáltatással nem terhelhető. A vizjogról szóló 1885: XXXIII. törvénycikk a malomjogot nem szabályozza; a törvény 189., 192. §-ai csak a fennálló viziművekre és a vízhasználati jogosítványokra vonatkozó engedélyek bemutatását és igazolását kívánják meg jogvesztés terhe alatt, azt azonban kifejezetten nem irják elő, hogy a malom-regale jog is bejelentés és igazolás kötelezettsége alá esik, s hogy ennek elmulasztása esetében az a vizi malmokra vonatkozóan megszűnik. Ebből következik, hogy a malomjog, mint kir. kisebb haszonvételi jog, a vizjogról szóló törvény intézkedései által megszüntetve nem lett, s azt az állandóan követett törvénykezési gyakorlat is máig fennálló jogosítványnak ismeri el. E jogból folyóan pedig a volt földesurat azon a területen, ahol neki nemesi birtoka van, megilleti az a jogosítvány is, hogy a nem gőzerőre berendezett és nem állandóan gőzerővel működő malmok után, tekintet nélkül arra, hogy az a területrész, melyen a malom áll, kinek tulajdona, s tekintet nélkül arra, hogy a malom mikor keletkezett, malombért, malomtaksát vagy karópénzt szedhessen. Anyagi jogszabályt sért teTiát a fellebbezési bíróság ítélete, amidőn ezt a jogot csak az 1871: LIII. t.-c. meghozatalakor, s illetőleg már az úrbéri kapcsolat megszüntetésekor fennállott malmokra korlátozza és kimondja hogy a vízjogi törvény meghozatala után keletkezett vizi malmok tekintetében, aminő az alperes vizi malma is, ilyen jogosítványról beszélni nem lehet. (Gy. t. Té. XVIII. 328. 1.) 501. §. A telek alkotórészei közé tartoznak egyéb alkotórészeken felül az épületek és a földdel szilárdan öszszekapcsolt egyéb dolgok, vaalmint a föld terményei is, amig a földdel összefüggenek. A mag a bevetéssel, a növény az elültetéssel a telek alkotórészévé válik. Az épületbe beépített vagy rendeltetésszerű használata végett szilárdan beléillesztett dolgok az épületnek alkotórészei.