Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 495. §. Negatoria actio. letet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen felebbezésnek helye nincs. Oly harmadik személytől, aki végrehajtás alá vont telekkönyvezett ingatlanra vagy annak egy részére a végrehajtató nyilvánkönyvi jogait megelőzően tulajdoni jogot szerzett, meg nem tagadható a jogosultság, hogy a végrehajtató ellen az 1881: LX. t.-c. 168. §-a alapján keresetet indíthasson, habár szerzett joga telekkönyvileg nincs is bejegyezve. (C. 92. ápr. 29. okt. 7. — 55. sz. t. ü. polg. döntv.) Az igényperre vonatkozó gazdag birói gyakorlatot 1. a végrehajtási eljárást tárgyazó kötetben. VII. A tulajdon kizárólagosságából folyó követelés; a tulajdon kizárólagosságát védő kereset. 495. §. A tulajdonos attól, aki őt tulajdonában háborítja anélkül, hogy a birtoktól megfosztaná vagy a dolgot visszatartaná, a háborításnak megszüntetését követelheti, és ha ismétléstől lehet tartani, kérheti, hogy a bíróság a másikat a háboritástól tiltsa el. Nnincs ily joga a tulajdonosnak, ha a tulajdon törvényes korlátainál, korlátolt dologi jognál vagy ellene fennálló kötelmi jogviszonynál fogva tulajdonának korlátozását tűrni köteles. Fennálló jogunkkal megegyezik. V. ö. a birtokban háboritásra: Mt. 462. és köv. Háboritás miatt rendes birtokkeresetnek (Mt. 467.—469. §§.) nincs helye. V. ö. Optk. 523. §.-t a Mt. 636. §-ánál. 1894: XII. t.-c. 95. §. Kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: f) aki idegen területre jogosulatlanul megy vagy jogtalanul azon átjár és onnét az illető felhivása folytán el nem távozik, vagy aki tilalmi jelzéssel ellátott idegen területre jogosulatlanul megy vagy jogosulatlanul azon átjár, amennyiben cselekménye a btőtv. 421. §-a értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; g) aki másnak mivelés alá vett földeire