Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
226 Mt. 489. §. Birtokos ellenkövetelései. V. ö. Mt. 1117. §. A megbízás nélküli ügyvitel szabályai: Mt. 1634. és köv. §§. L. a kötelmi jogi részben. 0" 331. §. Ha a jóhiszemű birtokos a dologba, vagy állagának folytonos fentartására szükséges, vagy a még tartó haszonvételek szaporítására hasznos költekezést tett; úgy annak megtérítését a jelen érték szerint követelheti, amennyiben ez a valósággal tett költséget meg nem haladja. O" 332. §. A csupán kéjtöltés vagy díszítés végett tett költekezésből csak annyi téríttetik meg, amennyit a dolog, közönséges érték szerint, az által valóban nyert; de az előbbi birtokosnak szabad választásától függ, mindent elvinni abból, mi az állag sérelme nélkül elvihető. O" 336. §. Ha a rosszhiszemű birtokos a dologra költekezett, ily esetben az alkalmazandó, ami a megbízás nélküli ügyviselő által tett költségre nézve a meghatalmazásróli fejezetben rendeltetik. 0" 337. §. A községnek birtoka, a tagok nevében működő meghatalmazottak jó- vagy rosszhiszeműsége szerint Ítéltetik meg. De a rosszhiszemüek mind a jóhiszemű tagoknak, mind a tulajdonosnak is mindenkor kártérítéssel tartoznak. 0" 338. §. A jóhiszemű birtokos is, ha birói ítélet által a dolognak visszaadásában marasztaltatik, a haszonvétel és kár megtérítésére, valamint a költekezésre nézve is, a neki kézbesített keresvény időpontjától fogva, a rosszhiszemű birtokosokkal egyenlő elbánás alá vonandó; de a véletlen esetért, mely a dolgot tulajdonosánál nem érte volna, csak azon esetben felelős, ha a dolognak visszaadását konok perlekedés által késleltette. Felperes mint jóhiszemű birtokos a dologra fordított hasznos költségeinek megtérítését az alperesektől csak annyiban követelheti, amennyiben a dolog értéke a költekezés által emelkedett, s ez értéktöbblet a dolog kiadásakor még megvan. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes csak annak az értékkülönbözetnek az erejéig igényelheti a házra fordított szükséges és hasznos beruházásainak megtérítését, amely a háznak a birtokba vételkor és az alperesek birtokába történt visszabocsájtáskor volt értéke között jelentkezik. Helytelenül nem vette azonban figyelembe a fellebbezési bíróság, hogy felperes átlag 2.85 árfolyamú koronában 202.120 koronát fektetett a házba, hogy a beruházások nélkül a ház összedőlt volna és a visszabocsátáskor mint házastelek már nem is jöhetett volna számításba, hogy a háznak visszabocsátáskori értéke tehát túlnyomó részben a felperes által eszközölt beruházások eredményének tekintendő. (C. VI. 4055/1926. 1927. okt 4 J H. I. 1905. sz.). A jóhiszemű birtokosnak beruházásaiért csak a beruházás idején volt érték erejéig van megtérítési igénye. (C. 1228/1921. M. Tára II. 173. 1.).