Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 484—485. §§. Nom. ouct. Elévülés. 223 indításig terjedő időre eső hasznokért a tulajdonosnak rosszhiszemű birtoklás alapján csak akkor felel, ha a főbirtokos is rosszhiszemű, vagy ha a pert a főbirtokos ellen már megindították. Viszont az ilyen birtokos még jóhiszemű birtokszerzés esetében is birtokánmak megszerzésétől kezdve felelős a tulajdonosnak a kárért, amennyiben a főbirtokossal szemben, akitől birtokát származtatja, a közöttük fennálló jogviszonynál fogva a kárért felel. Fennálló jogunkban a nominatio auctoris a tulajdoni keresetet elhárító kifogás. Az egész §. uj elgondolásokon alapszik. V. ö. Mt. 480. §. és j. O** 375. §. Ki valamely dolgot más nevében bir, a tulajdoni kereset ellen magát az által ótalmazhatja, hogy elődét megnevezi és magát az iránt igazolja. V. ö. optkv. 348. §. O" 376. §. Ki valamely dolog birtokát a biróság előtt tagadja, s az rábizonyíttatik, már csak ezért is tartozik a birtokot a felperesnek átengedni; de fenmarad joga tulajdoni keresetének utóbbi megindítására. 0" 377. §. Ki valamiről, amit nem birtokol, azt állítja, "hogy birtokolja, s ezáltal a felperest tévedésbe ejti, minden innén eredő kárért felelős. Ha a birtokos megnevezi azt, akinek nevében birtokban van s bebizonyítja, hogy a tőle követelt dolgot ő másnak nevében birja, ezzel a tulajdoni kereset ellenében magát megvédheti. (C. 99. ápr. 17. 2. G. 104. M. 16.043.). Birtokba adás iránti kereset sikerrel nem indítható az ellen, aki az illető dolgot más nevében birja, amennyiben azt igazolja és megnevezi azt a személyt, akinek nevében a birtoklást gyakorolja (C. 95. május 15. 2807/94. M. 12.179.). 485. §. A tulajdonosnak a hasznok kiadása vagy megtérítése, valamint a kár megtérítése iránt az előbbi §-ok alapján támasztható követelése a dolog kiadásától egy év alatt elévül. Fennálló jogunk a tulajdonosnak a birtok kiadására irányuló fő joga mellett a többi jogait járulékosnak tekinti és azt kívánja meg, hogy a fő és mellékjogát a tulajdonos egyszerre érvényesítse. Az elévülésre v. ö. Mt. 1292. és köv. §. Mt. 1287. és 1288. §. ide nem szól. (L. ezeket a kötelmi jogi részben.)