Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mi. 479. §. Tuljadoni kereset. 209 V. ö. keresk. törv. 300. §.; 1896: XXXIII. t.-c. (bünv. prdts.) 488., 489. §§. (a bűncselekményből eredő tárgyaknak a sértettnek visszaadásáról). Ingatlanra vonatkozó tulajdoni kereset értékére való tekintettel a járásbiróság vagy a törvényszék hatáskörébe tartozik. Ily pert a községi biróság előtt nem lehet megindítani. (Pp. 1. §. 1. p.f 2. §. 1. bek., 758. § 2. bek. 1. p.) Ily per kizárólag annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amelynek területén az ingatlan fekszik. (Pp. 39. §.) V. ö. a jogos védelemről 1878: V. t.-c. 79. §.; a tulajdon elleni izgatásról u. o. 172. §., 1912: LXIII. t.-c. 19. §., 1922: XVII. t.-c. 6. §. 5. bek.; 1925: XXVI. t.-c. 153. §.; a magánosok elleni erőszakról 1878: V. t.-c. 176. §., a magánlaksértésről u. o. 330., 332. §§.; a lopásról u. o. 333., 335—338., 340—343. §§., 1908. évi XXXVI. t.-c. 48. és 49. §.; a rablásról és zsarolásról 1878: V. t.-c. 344—354. §§.; a sikkasztás-, zártörés- és hűtlen kezelésről u. o. 355—364. §§.; a jogtalan elsajátításról u. o. 365—369. §§.; más vagyonának megrongálásáról u. o. 418—421. §§.; a gyujtogatásról u. o. 422—428. §§. A tulajdon ellen való kihágásokról v. ö. 1879: XL. t.-c. 127—142. §§. (a 139. és 140. §. h. lásd ipartörvény) és 1908: XXXVI. t.-c. 51. §.; az 1879: XXI. t.-c. (erdőtörvény) 69—99. §§.; az 1894: XII. t.-c. (mezőrendőri törvény) 93., 97., 99. §§.; 1925: XLIII. t.-c. (halászati törv. nov.) 19. és köv. §§. Az ingatlan kétszeri eladásáról szóló joggyakorlatot 1. a Mt. 512. §-a kapcsán. Trianoni békeszerződés (1921: XXIII. t.-c.) 153. cikk. A Magyar Kormány kötelezi magát, hogy azokat a tárgyakat, értékeket és okiratokat, amelyek a Szövetséges és Társult hatalmak valamelyik állampolgárának tulajdonában állottak, és amelyeket a magyar hatóságok netalán visszatartottak, a jelen Szerződés életbelépése után haladéktalanul visszaszolgáltatja. 233. cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgáraínak, valamint azoknak a társaságoknak vagy társulatoknak, amelyekben ezek az állampolgárok érdekelve voltak, a 232. cikk alkalmazásával visszatérített javak, jogok és érdekek tekintetében Magyarország kötelezi magát, hogy a) a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak javait, jogait és érdekeit, a jelen Szerződésben kifejezetten megállapított kivételektől eltekintve, abba a jogi állapotba helyezi és hagyja meg, amelyben a háború Dr. Nizsalovszky: Magánjog II. 14