Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 462. §. Sommás visszahelyezés. 175 nélkül, ha pedig valamely akadály jönne közbe, az alispánhoz tett panasz napjától értendő legfölebb egy éven belül, a föntebb idézett t.-c. büntetése alatt, az előbb birt használatba és birtokba helyezze vissza. 2. §. Ha pedig az erőszakoskodó fél ellenállása miatt a sértett visszahelyezését eszközölni nem lehetne: karhatalom segítségével is, de amelyet mindenkor a vármegye rendel ki, gondoskodjék a végrehajtásról, és a bárhogyan végzett visszahelyezésről a vármegye közönsége elé jelentést tegyen. 3. §. Azonkivül a javak erőszakos foglalói az 1543: III. t.-c.: ) értelmében, a javak visszaadása után is, az erőszak és az okozott károk miatt törvényesen keresetbe foghatók. Végül 4. §. Mivel gyakran a bérbe adott jószágokra nézve is szoktak foglalások előfordulni, az ilyen bérleti szerződések pedig szorosan megtartandók, azért: Ha a föltételeket szabályszerűen megtartó haszonbérlő fosztatnék meg birtokától, a föntebb előadott módon lesz visszahelyezendő; de ha a haszonbérlő a föltételek nemteljesítése miatt zavartatnék ki a jószágból: a törvény ez intézkedését magára nem alkalmazhatja. Azon esetben továbbá, midőn az erőszakos foglalás több vármegyében fekvő s egy ugyanazon szerződésbe iktatott jószágokon történik: a visszahelyezési perek egyenlőségénél fogva mindegyik vármegyében külön panaszt kell benyújtani az illető alispánhoz. 5. §. .Egyébiránt az alispán segédeivel együtt a viszálkodó felek kölcsönös járulékos követeléseit, melyek a haszonbérletből folynak, működésével kapcsolatosan vizsgálja meg, és lehetőség szerint összefüggőleg egyenlítse ki; minden esetben azonban érintetlen maradván a törvény vagy folyamodás utján azok előtt, akik használni akarják. 3) Az 1543: III. t.-c. arról szól, hogy a hatalmaskodások és károk iránt az elfoglalt javak visszaszerzése után is szabad a törvény utján fellépni és .perelni.