Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)
Mt. 462. §. Sommás visszahelyezés. 173aki saját birtokának szerzésekor tudta, hogy elődjének birtoka törvénytelen. Fennálló jogunkkal érdemben megegyezik. A „törvénytelen birtok" kifejezés a gyakorlatban nem használatos, de a jogirodalomban el van fogadva — bár nem kizárólag a tilos önhatalommal szerzett birtok megjelölésére — és a magyar nyelv szellemének is megfelel. V. ö. Mt. 462., 463. és 468. §§., birtokutódra: Mt. 463. §.. Frank: „A birtok törvénytelen, ha valaki azt erőszakkal vagy álnokul kereste." (Közig. törv. I. 230. 1.) 5. Birtokvédelem birói sommás visszahelyezés útján. 462. Ha a birtokost valaki tilos önhatalommal birtokától megfosztja vagy birtokában háborítja, a birtokos a megfosztástól vagy a háborítástól egy év alatt sommás visszahelyezési keresetet indíthat megfosztás esetében: birtokának visszaadása iránt az ellen, akinek birtoka vele szemben törvénytelen; háborítás esetében: a háborítás mgeszüntetése, és ha ismétléstől lehet tartani, a további háborítás birói eltiltása iránt a háborító ellen. Sommás visszahelyezési keresettel építmény lerontására irányuló követelést — kivéve kerítés eltávolítását — nem lehet érvényesíteni. Fennálló jogunkkal megegyezik. V. ö. rendes birtokkereset: Mt. 467. §., tulajdoni kereset: Mt. 479. §.; tulajdon kizárólagosságát védő kereset: Mt. 495. §. A birtokperek biróságára v. ö. 1911:1. t.-c. idevágó rendelkezéseit alább, v. ö. még 1881: LX. t.-c. 237. és 238. §., 1912; LIV. t.-c. 54. §.; 1881: XLI. t.-c. 21., 32., 40—45. §.; 1881: LXI. t.-c. 11. §.; 1886: XXIX. t.-c. 62. §.; 1888: XIX. t.-c. 58., 59. §§.; 1894: XII. t.-c. 40. §.; (csődben) 1881: XVII. t.-c. 153. §., 1913: XVIII. t.-c. 26. §. A birtokbavezetésről árverési vétel esetében v. ö. 1881: LX. t.-c. 180. §.; ingatlan tulajdona iránt való végrehajtás esetében 1881: LX. t.-c. 220., 221. §§. O" 340. §. Ha valamely ingatlan dolog vagy dologbani jog birtokosa uj épület, vizi vagy más mű csinálása által jogaiban veszélyeztetik, anélkül, hogy az építkező magát a közönséges törvénykezési rendtartás rendelete szerint az ő irányában biztosította volna; a veszélyeztetett jogosítva van az ily újítás betiltását a bíróság előtt követelni, és a bíróság köteles az ügyet a legnagyobb gyorsasággal elintézni.