Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 456. §. Birtokvédelem albirtoknál. 169 456. §. A birtokvédelem az albirtokost a föbirtokos ellen is megilleti. A bérlőt és a haszonbérlőt azonban a bérbeadó vagy a haszonbérbeadó ellen birtokvédelem csak akkor illeti meg, ha a szerződés lényeges feltételeinek eleget tett. Viszont a főbirtokost az albirtokos ellen csak annyiban illeti meg a birtokvédelem, amennyiben az albirtokos használati birtokának határain nyilvánvalóan túlterjeszkedik s ezzel jogosultság hiányában a körülményekből feltehetően jelentékeny kárt okozna a főbirtokosnak. Fennálló jogunkban a bérlöt és haszonbérlőt a bérbe vagy -haszonbérbeadóval szemben az 1804: XXII. t.-c. 4. §-a alapján illeti meg védelem. E védelem feltétele lényegében azonos az első bekezdésben foglalttal. A Mt. szerinti földbirtokos a mai jog szerint egyedüli birtokos lévén, a Mt. szerinti albirtokossal szemben épen olyan védelemben részesül, mint harmadik személyekkel szemben. Természetesen nem háborító cselekmény, amire a birtokossal szemben fennálló jogviszonynál fogva a birlaló jogosítva van. V. ö. Mt. 444. és 447. §. Az 1802: XXII. t.-c. közölve a Mt. 462. §-a kapcsán. Minthogy felperes, mint alperes haszonbérlője, az esedékessé vált haszonbérí részlet megfizetését elmulasztotta, amidőn őt, ennek következtében alperes a bériéből kihelyezte, vele mint tulajdonossal szemben nincs joga a sommás uton való visszahelyezést szorgalmazni; mert az 1802: XXII. t.-c. 4. §-a szerint a bérlőnek, a tulajdonos által történt megháborítása folytán csak abban az esetben van visszahelyezésre joga, ha a maga részéről eleget tett a szerződés feltételeinek. (C. 1560/88.) — Azonos: Curia: 90. okt. 10. 8112. — 82. okt. 7. 1761. — 90. jul. 10. 5105. — 91. jul. 14. 5490. Az 1802: XXII. t.-c. ezidőszerint is hatályban lévő és alkalmazandó 4. §. értelmében nem részesíthető sommás célú birtokvédelemben az a haszonbérlő, aki a haszonbérleti jogviszonyból folyó kötelezettségeinek eleget nem tett. Ez a rendelkezés -egyrészt kiterjed a jogok bérletére is, másrészt nem értelmezhető akként, hogy a bérbeadó a törvényben biztosított jogát kifogás utján ne érvényesíthetné anélkül, hogy egyúttal a jogviszony megszüntetése végett kérelmet terjesztene elő, (Budapesti Tábla: P. XII. 4986/1927. J. H. I. 1364. sz.) Az esetben, ha a haszonbéri szerződés a haszonbérbe adó világos hozzájárulása nélkül egy harmadik személyre ruház-