Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 455. §. Közös birtok védelme. 167 illetve magánjogi kárt okozott: felperest elutasítani kellett. C: Helybenhagyja (89. okt. 9. 1180.). Birtokháborítást követ el, aki egy másikkal osztatlan közös udvarterületen épült, habár az ö kizárólagos tulajdonát képező építményt lebontva, annak helyén az előbbinél nagyobb területen uj épületet építtet és az által a közös udvarterülettel kizárólagos használatára foglalást eszközöl. (C. 10.362/94. — Azonos: C. 94. jul. 25. 6862. M. 12.216.) A közös vagyon állagának az egyik birtoktárs által a másik birtokostárs tiltakozása ellenére megváltoztatása, birtokháborítást képez, az ez által szenvedett jogsérelem orvoslása, illetve az előbbi birtokállapot helyreállítása tehát sommás viszszahelyezési per utján eszközölhető. A jelen esetben a birtokháborítás tényeül azt panaszolja felperes, hogy a gyarmati házaknak közte és alperesek közt közös középső előbb konyhának, most szobának használt lakrészének falát tiltakozása ellenére alperesek feljebb emelték és annak tetejét az eddigi zsuptető helyett cserépzsindellyel látták el, ugyanannak az ő lakosztálya felől levő falára pedig tűzfalat emeltek. E perben az képez eldöntendő főkérdést, hogy alperesek valóban felperes engedélye folytán vannak-e a kérdéses lakrészek kizárólagos birtokában? annyival inkább, mert a tűzfalnak közös falra építése ellen felperes a közigazgatási hatóság előtt nem tiltakozván, alperesek azt jóhiszemüleg vonták a közös falnak őket megillető felére, minélfogva e tűzfal építése a főeskü feltétele esetében önálló birtokháborítási tényt nem képez (C. 91. aug. 13. 3323.) Azon körülmény, hogy alperes a közös udvaron közös használatra egy kutat ásatott, a birtokháborítás tényálladékának megállapítására nem alkalmas, mert felperesk alperes tagadása ellenében mivel sem bizonyították, hogy a kut ásatása által a közös udvarnak közös használatában akadályozva volnának és mert felperesek maguk is elismerik, hogy a közös udvaron levő régi kut vize elfogyott s az ez idő szerint nem használható (C. 92. márc. 3. 1063/91.) Ha a közlegelő tulajdonosainak valamelyike az őt illető osztatlan hányadrész fejében egy darabot önhatalmúlag elfoglal, ezen cselekmény birtokháborítást képez, mely ellen a polgári bíróság előtt kell jogorvoslatot keresni. A tulajdonostársak vonakodása esetén a m. kir. földmivelésügyi miniszter is jogosítva van keresettel fellépni. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1908. évi 15.907. sz. határozata. (Gr. XVI. 201. 1.) Közös tulajdon birtokosainak egyike a másik tuladonostárs hátrányára és beleegyezése nélkül a közös birtok használatára nézve változtatást nem tehet s miután jelen esetben alperes felperes beleegyezése nélkül, sőt S. János tanú vallomása szerint utóbbinak felszólamlása ellenére építkezett a közös ud-