Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

156 Mt. 441—443. §. Elid. tilalom. Birtok. Ez a szabály irányadó a törvényben vagy bírói határozattal bizonyos személyek javára megállapított elidegenítési tilalomba ütköző rendelkezésekre is. Az elidegenítés tilalmába ütköző rendelkezésből jogot származtató jóhiszemű személyek javára megfelelően alkalmazni kell a nemjogosult személytől jogot származtató jóhiszemű személyek javára szóló szabályokat. Ingatlan tekintetében a bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom a telekkönyvi hatóság részéről a végrehajtást elrendelő biróság megkeresésének elutasítását eredményezi (telekkönyvi akadály: Vhj. t. 136. §. ut. bek.) a mai jog szerint is. V. ö. áz előbbi §. jegyzetét. 442. §. A dolgok elidegenítésének tilalmára vonatkozó szabályok megfelelően irányadók a tulajdonon felül más dologi jogok átruházásának tilalmára. V. ö. 440. §. jegyzetét. IV. A tulajdonos j oga a birtoklásra. Birtok és birtokvédelem. 1. A birtok jogi jelentősége általában. 443. §. A birtok tényleges hatalom a dolgon. Aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján jogosultként, különösen mint haszonélvező, záloghitelező, bérlő vagy haszonbérlő a saját érdekében tartja hatalmában, az a dolog birtokosa. A fennálló jog az optk. hatása alatt a birtokhoz a tényleges hatalmon felül azt is megkívánja, hogy a dolgot hatalmában tartó azt mint a magáét tartsa hatalmában. A dolog feletti tényleges hatalom egymagában csak birlalás lenne, aminek az le«ne a következménye, hogy a birlalót a birtokvédelem nem illethetné meg. Ezzel szemben az 1804: XXII. t.-c. (közölve a Mt. 462. §-a kapcsán) 4. §-a a haszonbérlőnek a birtokvédelmet világosan megadja. Annak ellenére, hogy a bérlő és haszonbérlő nem a maga, hanem a bérbe- vagy haszonbérbe adó jogán léphet fel harmadik személy háborító cselekményével szemben, mai