Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 439. §. Hitbizományok. 153 A hitbizományi intézmény természete szerint a hitbizomány állagához tartozó vagyonok rendszerint elidegeníthetetlenek . . . s ettől eltérésnek csak rendkivüli esetekben lehet helye. (C. 98. szept. 6. 3941. M. 16064.) A hitbizományi biróság a hitbizomány állagához tartozó ingatlanok értékesítését kivételképen csak azon esetben és olyan időben engedélyezheti, amidőn az a hitbizomány nyilvánvaló ja­vára szól. (C. 1914. nov. 17. 4993/1915. sz. M. Dt. II. 23. 1.) 25. §. Ezen rendelet 1869. évi július 1-én lép életbe. 26. §. Mindazon intézkedések, amelyeket a hitbizományi hatóságok a fennálló hitbizományok közül 1869. évi július 1-je előtt jogérvényesen tettek, a jelen rendelet által érintetlenül ma­radnak. A hitbizományi tőkék elhelyezéséről v. ö. 1879: XLV. t.-c. 2. §.; 1889: XXX. t.-c. 11. §.; 1888: XXXVI. t.-c. 19. §.. A hit­bizomány erdeinek kezeléséről v. ö. 1879: XXXI. t.-c. 17—24. §§. A hitbizományi javak közjegyzői leltározásáról és ennek dijáról v. ö. 1918: XII. t.-c. és 56.200/1923. I. M. sz. r. (I. K. XXXII. 472. 1.) 33. §. A hitbizományi ügyekben fizetendő külön eljárási költségről: 30.800/1925. I. M. sz. r. (Ig. K. XXXIV. évf. 133. 1.) és 62.996/1926. I. M. sz. r. (I. K. XXXV. 223. 1.) 1. §. 3. p. A hitbizományi birtokos a hitbizományi jószágot a becsérték feléig megterhelhette, ha a kötelezvényből kitűnt, hogy a fel­veendő kölcsönt egész összegében magyar hadikölcsön jegyzé­sére szándékozott fordítani. (3837/1915. M. E. sz. r. Ig. Közi. XXIV. évf. 584. 1.) Vitézi telek felajánlása hitbizományi birtokos részéről: 6650/1920 M. E. sz. r. (I. K. XXIX. évf. 487. 1.) 11. §. A földreformmal kapcsolatban 1. 60 000/1921. F. M. sz. r. (R. T. 361. 1.) 204. §.-át. V. ö. még az 1921:XLIII. t.-c.-t a Mt. 432. §-a kapcsán. (L. fent 105. 1.) A keresethez A:/: a. csatolt okiraton alapuló kötelezett­ség abból a jogviszonyból származik, amely a hitbizomány volt birtokosa: gr. B. H. J. és felperes közt, utóbbinak a hit­bizományi uradalomban történt tiszttartói alkalmaztatásának folyománya. Minthogy pedig felperes eszerint a hitbizományi javakban működésre lett felfogadva és szolgálata csakis a hit­bizományhoz tartozó javakra terjedt az örökhagyó gr. B. H. J. személyes kötelezettségének alapjául az A. a. nem szolgálhat. Ebből tehát személyes kötelezettség nem származván, az a. fel­sorolt négy örökös marasztalására alapul annál kevésbé fogad­ható el, mert ezek a hítbizományban nem örökösödvén, ez a kötelezettség, reájuk át nem szállott. (C. 901. jun. 7. 892. M. 18313.) A hitbizomány birtokosára abból a szerződésből amellyel valamely alkalmazottat csupán a hitbizományi javakban való

Next

/
Oldalképek
Tartalom