Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

120 Mt. 437. §. Alkotórész. Az alkotórész fogalma mai jogunkban nem tiszta. V. ö. 1881: LX. t.-c. 149. §. és Optk. 294. §. a Mt. 438. §-ánál. V. ö. az ingatlan alkotórészei tekintetében Mt. 499—502. §§. Valamely dolognak ingatlan, ingó, avagy tartozék volta jogi fogalmak s a dolog ebbeli minősége az ezeket a jogi fogal­makat meghatározó jogszabályok szerint bírálandó meg; tény­kérdés pedig e részben csakis a dolognak tényleges állapota, amelynek alapján, a megfelelő jogszabály alkalmazásával, a megbirálás történhet. Tartozék mindaz a dolog, amely a fő­dologgal olyan állandó viszonyban van, hogy a fődolog cél­jaira szolgál; ebből következik, hogy valamely gyár állandó felszereléséhez tartozó minden gép, még akkor is, ha az ingat­lanhoz építkezéssel hozzáerősítve nincs, az illető gyárnak tar­tozéka. Igaz ugyan, hogy az olyan tartozék, amely a fődologból állaga sérelme és értékcsökkenése nélkül elválasztható, a fődo­log sorsát szükésgképen nem osztja és a végrehajtási törvény 149. §-a értelmében is, az ingatlannal együtt csak azok a tarto­zékok árvereztetnek el, amelyek állagok sérelme vagy neveze­tesebb értékcsökkenés nélkül el nem választhatók, de ugyanez a §. egyszersmind utal a vhjt. t. 159. §-ára is, amelyben a gyá­rak tartozékaira nézve a becsérték és kikiáltási ár megállapítása iránt még különleges intézkedés is foglaltatik. Az olyan dolog pedig, amely valamely ingatlannal, mint fődologgal, szilárdan és állandóan összekötve van, már több mint tartozék, mert az ilyen dolog addig mig az összeköttetés tart, az ingatlannak alkat­része. Következésképen mindazok a gépek, amelyek a gyár épü­letéhez építkezés utján szilárdan kapcsolva vannak, addig, mig ez a kapcsolat tart, az illető gyárnak alkatrészei. A jelen eset­ben a fellebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint a szóban forgó gépek a gyárban építkezés utján ,,rögzítve" vannak, tehát a gyárral szilárdan és állandóan összekötve, amiért is ennek a gyárnak alkatrészei. Ha pedig, a fentebb idézett törvény értel­mében, az ingatlannal szorosabban összefüggő tartozék is az ingatlannal együtt elárvereztetik: annál inkább kiterjed az ingat­lan árverés hatálya azokra a dolgokra, amelyek az ingatlannak alkatrészei. Midőn tehát a nyitraszegi 1. sz. tjkv-ben felvett szeszgyárat az érsekújvári takarékpénztár, felperes, birói árve­résen megvette; másfelől pedig a tényállás nem tartalmaz adatot arra nézve, hogy az ingatlanra vezetett árverés hatálya alól a szeszgyár alkatrészeit tevő gépek kifejezetten kivétettek volna: a nevezett felp, azzal, hogy a nyitraszegi 1. sz. tjkben foglalt szesz­gyárat ekkép vette: megszerezte a szóban forgó végrehajtási jzkv. 1—4. t. alatt összeirt dolgokra, mint a szeszgyár alkat­részére is a tulajdonjogot és e tulajdonjoga alapján jogosan igényli, hogy ezek a dolgok az alperes javára foganatosított ingó végrehajtási foglalás alól feloldassanak. (C. 902. febr. 18. I. G. 509/901. M. 19.506.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom