Nizsalovszky Endre (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, szokásjog, joggyakorlat. II. kötet. Dologi jog (Budapest, 1928)

Mt. 432. §. Vagyonelkobzás. 107 és a pénzügyi miniszter meghallgatása után az igazságügyminiszter jelöli ki. A zárgondnok hatáskörének részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapíthatja meg. 3. §. A biróság (1915: XVIII. t.-c. 2. §.) a vagyon átszállásának büntetőjogi előfeltételeit is önállóan vizsgálja és a vagyoni felelősség kérdésében a bűnvádi eljárás eredményének bevárása nélkül attól függetlenül jár el és határoz. A hitbizományhoz tartozó és az államnak jutó ingatlan egy éven belül földbirtokpolitikai célokra felhasználandó és elsősorban a rokkantak jöhetnek figyelembe a birtok felosztásánál. 4. §. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és alkalmazást nyer azokban az ügyekben is, amelyek a jelen törvény életbelépése előtt elkövetett bűncselekmények alapján merültek fel, tekintet nélkül arra, hogy az eljárást e törvény életbelépése előtt vagy után indították meg. Ahol korábbi jogszabály az 1915: XVIII. törvénycikkre hivatkozik, ott e törvénycikken felül a jelen törvényt is kell érteni. E törvényt a minisztérium hajtja végre. 1925: VIII. t.-c. 58. §. Érintetlenül maradnak azok a jogszabályok, amelyek szerint a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915: XVII. t.-c. 2. §-ábn említett pereket .... az elsőfokú bíróságnál is tanácsban kell elintézni. V. ö. a hazaárulók vagyonának zárlat alá vételéről: 3512/ 1915. M. E., az e rendelethez kiadott katonai utasításról: 1030/ 1916. I. M. E.. a 3512/1915. M. E. sz. rendelet kiegészítéséről: 1908/1917. M. E., a hazaárulók vagyonára vonatkozólag a hitelezőket és más igénylőket illető jogok érvényesítéséről: 2433/ 1918. M. E., a hazaárulók vagyonának zárlat alá vételéről szóló 3512/1915. M. E. számú rendelet kiegészítéséről 10.419/1922. M. ban 56.200/1925. I. M. számú rendeleteket. (L. ezeket R. T. 1915. 1568. 1., I. K. XXV. 14. 1., R. T. 1917. 361. 1., R. T. 1918. 630. 1„ I. K. XXXI. 627. 1. és I. K. XXXIV. 177. 1.) V. ö. még az 1921: III. t.-c. 10. §-át, amelynek értelmében az id. t.-c.-be ütköző bűntett esetében a vagyoni elégtétel az elitélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhet.