Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

S6 illetékesnek. — Ha a hagyatéki bíróság a telekkönyvi hatóságot megkeresi a bekebelezés eszközlése végett, mely azt megtagadja, a telekkönyvi hatóság ez által nem a saját illetéktelenségét mondotta ki és nem utalta az ügyet a hagyatéki bíróság által elintézendönek, hanem a megkeresés teljesítését tagadta meg, melyre nézve csakis jogorvoslatnak, de nem az 1881. évi LIX. tcz. 7. §. szerinti intézkedésnek lehet helye. (XXXY. 22.) A kereskedőnek azon egyoldalú cselekménye, hogy valaki elleni kártérítési igényét még a bírói megállapítás és megítélés előtt üzleti könyveibe bevezette, a követelést könyvkivonati követeléssé nem minősiti és ennélfogva nem eredményezheti annak perelhetőségét azon hely bírósága előtt, hol a könyvek vitetnek. (XXXVII. 62.) Illetőségi összeütközés az 1877. évi XX. tcz. alapján. (XXXIX. 93.) MÁSODIK CZIM. Az ügyfelekről. Az 1881. évi LIX. tcz. 39. i) pontjának czélzata annak meggátolása, hogy önképviseletre nem jogosított fél törvényes képviselőjének oltalmától meg legyen fosztva. E szerint a perbeli eljárás semmiségét nem eredményezi magában véve azon körülmény, hogy az önképviseletre nem jogosított peres fél, mint önképviseletre jogosított lett perbe idézve, hanem a következmény csak akkor állhat be, ha a szabálytalan perbeidézés az önképviseletre nem jogosítottnak törvényes képviselőjét gátolta abban, hogy a képviseletére bízottat kellően védelmezhesse. — Ez okból az 50. §. szerinti semmiségi keresetnek nem adható hely oly esetben, midőn a megtámadott eljárás során a helytelenül saját személyében idézett kiskorú törvényes képviselőjével (atyjával) mint pertárssal együtt állott perben és vele közös védelemben részesült. (XXVII. 55.) Be nem jegyzett közkereseti társaság mint ilyen s a használt közös név (czég) alatt perbe nem idézhető. (XXXII. 58.) Midőn a közbirtokosság ügyeit a községi képviselő-testület intézi, a közbirtokosságot a községi képviselő-testület élén álló községi bíró van hivat .'a képviselni. — A megye alispánjának, mint a községi képviselőtestület felettes hatóságának azon nyilatkozata, hogy a közbirtokosság ügyeit régi gyakorlat alapján a községi biró elnöklete alatt a községi képviselő-testület szokta intézni: ezen tényre teljes bizonyítékot képez és a képviseleti jogot megállapítja. (XXXII. 62.) Azon körülmény, hogy felperes több alperes közül mindegyiket más-más — esetleg egymást kizáró — ténykörülmények alapján vonja perbe ugyanazon követelés iránt, nem teszi a keresetet határozatlanná és a biróság ezen