Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

232 gyalást megtartva, az elhalt alperest pertársával egyetemlegesen el is marasztalván: ily itélet hivatalból megsemmisítendő. (XXXIV. 8.) Az idézés külön végzéssel eszközöltetvén, mely a keresetlevél vagy jegyzőkönyv másolatára nem volt vezetve: az törvényszerűnek nem tekinthető s az ily helytelen alapon hozott itélet megsemmisítendő. (XXXIV. 9.) A keresetlevélben a leiperes által képviselt személyek éppen nem, vagy tüzetesen nem lévén megnevezve: ez a biróság eljárásának semmiségét vonja maga után. (XXXIV. 11.) Az 1881 : LIX. tcz. 21. §-a utolsó bekezdésének azon intézkedését, hogy az, a ki nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény stb. miatt bűnösnek ítéltetett, csupán főesküre bocsátható, nem lehet akként értelmezni, hogy az elitélt fél a póteskü letételétől csak az esetre zárható el, ha ellenfele e kifogást a ptrts. 222. §-a értelmében már a per folyama alatt előadta. Az ez utóbbi törvényszakaszban emiitett s az ellenfél eskütételét esetleg gátló s a per folyamában előadandó érvek alatt az 1881 : LIX. tcz. 21. §-ában felsorolt személyi minősítéstől különböző, más tárgyi körülményekre vonatkozó azok az érvek értendők, melyek a bírót az eskü meg nem ítélésére tárgyi okokból indítják s melyek a perben fel nem hozatván, vagy be nem bizonyittatván, többé nem érvényesíthetők. Ellenben az 1881 : LIX. törvényczik 21. §-ában felsorolt személyi minősitési mozzanatok fenforgása esetében az esküt az erkölcsi alap hiányából általában meg nem engedhetőnek mondja ki a törvény akkor is, ha e személyi minősitési mozzanatok a perben fel nem hozattak, hanem csak az eskűletételkor merülnek fel. (XXXV. 7.) Külföldi lakos ellen a magyar biróság illetékességét a biróság területén való tartózkodása meg nem állapítja. (XXXV. 8.) Ha a birói egyezség nem tartalmaz az iránt intézkedést, hogy a íél mennyi idő alatt köteles az esküre jelentkezni, ugy a ptrtás 239-ik 5-ában előirt határidőben hatályosan bejelentheti eskütételi készségét. (XXXV. 11.) A tanúkihallgatás, birói szemle és a per felszerelésére s befejezésére vonatkozó más cselekmények eszközlésére szükséges előlegek lefizetésére az ügyvéd kötelezendő. (XXXV. 12.) Az esküre jelentkezés határidejét a törvény meghatározván, az rövidebbre nem szorítható. (XXXV. 13.) Semmiséget követ el a biróság akkor, ha a megkeresés utján kihallgatott tanuk vallomása felett a peres feleknek észrevételeik megtételére s bizonyítékaik esetleges kiegészítésére alkalmat nem nyújt, hanem a jegyzőkönyv beérkezése után az ítéletet kikézbesitteti. (XXXVI. 11.) A kicsomózási tárgyalás költségeit az a fél tartozik viselni, a ki a perben a perköltség viselésére köteleztetett. (XXXVI. 13.) Az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítéletek elleni felebbezés feltétlenül kizárva nem lévén, a törvényes határidő alatt beadott feleb-