Döntvénytár. A Felső Bíróságok gyakorlata. Az útmutató második kötete. A Döntvénytár XXVII-XL. kötetének tartalommutatója. (Budapest, 1895)

III egyezésétől vagy ahhoz való hozzájárulásától, minélfogva a biztosítottnak ebbeli egyoldalú akaratnyilvánítása már kötelező a biztositó-társaságra nézve és nincs joga a biztositó-társaságnak ezen intézkedés kötelező voltát magára nézve bármily alakiságoknak és szabályoknak felállításától függővé tenni. (XL. 37.) IX. C2JIM. Alkusai ügylet. A vételre való ajánlás önmagában nem tekinthető a vétel közvetítésének és nem jogosít közvetítési díj követelésére. (XXXIV. 72.) A vételre való ajánlás magában véve még nem tekinthető közvetítésnek, mely szükségszerűen más egyéb ténykedést is feltételez s nem jogosít fel közvetítési díj követelésére. (XXXV. 23.) VÁLTÓTÖRVÉNY. I. RÉSZ. Váltóképesség. Azon kifogás, hogy a váltóadós, bár még gondnokság alatt nem állott, a váltó aláírásakor elmebeteg volt, mint a szabad elhatározást gátló szerződési akadály, az erről tudomással nem biró jóhiszemű harmadik irányában is sikerrel érvényesíthető. (XXVII. 1.) Ha a váltó Magyarországon fizetendő, ugy a váltókötelezett szenvedő váltóképessége a magyar váltótörvény szerint ítélendő meg. (XXXV. 56.) II. RÉSZ. Az idegen váltóról. I. Az idegen váltó kellékei. Ha a kibocsátó egy több személyből ál.ó közkereseti társaság, a «saját rendeletünké szavakkal kifejezett rendelvényezés kellő határozottsággal bír. (XXVIII. 40.)