Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

5.S Indokok: Panaszos istállója az 1894. évi jan. 19. éjjelén I2V2 óra körül leégett, az istállóban levő lábos jószágok közül 3 drb tehén, 2 borjú, 50 frt értékű széna és szalma, egy 30 frt értékű szekér leégett, ugy, hogy ez által a károsnak végtárgyalásoni előadása szerint 1200 frtnyi kár okoztatott, melyből mintegy 900 frtot az illető biztosító-társaságtól megkapván, kára 300 frtra tehető. A gyújtás gyanúja azonnal Kata Juon vádlottra esett, ki a tettet Milutinovits Péter körjegyző, Stoján Nikolae községi biró, Voila Koszta és Vezok Joszif községi esküdtek előtt beismerte ; egyszersmind a helyszínére menve, részletesen elbeszélte, miként eszközölte a tettet és megmutatta a helyet, hol a gyújtást esz­közölte. Miután vádlott a vizsgálóbíró előtt s a végtárgyalás alkal­mával is a tett elkövetését állhatatosan tagadta és beismerő val­lomása indokául a csendőrök általi kinoztatását és az ezen kín­zások folytatásától való félelmét hozta fel, a kir. törvényszék azt találta eldöntendőnek, vajon vádlottnak bíróságon kívüli beisme­rése vehető-e megnyugvással vádlott elitéltetése elegendő indokául, melyre a következő indokokból igenlőleg határozott. Káros tisztje Bachmann Henrik előadja, hogy ő káros utasí­tása folytán vádlott helyett egy más egyént fogadott fel tehe­nésznek és ezen intézkedését vádlottnak nem adta tudtára, ez arról csak az újonnan felfogadott cseléd által értesült ; továbbá káros előadta, hogy vádlott hozzá a szolgálatban való megtartása kieszközlése végett többször be akart hatolni, de szakácsnéja által be nem eresztetett. Ezen körülményekből alaposan következtet­hető, hogy vádlottban káros ellen boszuállási vágy keletkezett. Vádlott a csendőrök általi kinoztatása módját olyképen adja elő, hogy előadása valótlanságnak kétségtelenül tekinthető. Ha őt a csendőrök oly súlyosan bántalmazták, kint a szabadban meztelenül hurczolták, a veresre fűtött kemencze mellett izzasz­tották volna, lehetetlen, hogy vissza nem fojtható jajgatásait senki észre nem vette volna, vagy másnap a szenvedett bántalmazások nyomai rajta fel nem tűntek volna. A községi esküdtek vádlot­tal együtt voltak egész reggeli 3 óráig, bántalmaztatása tehát csak ettől fogva reggelig történhetett volna, minek nyomait reg­gel rajta észlelni kellett volna, holott az összes tanuk igazolják, hogy egyenesen járt, semmi bajról sem panaszkodott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom