Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

'58 nak évenkint egy összegben megfizetésétől a felek, jólehet a C. a. csatolt kötvényben az első évi díjösszeg nyugtatva is van, mindjárt az első évre elállottak ugy, hogy alperes a kötvény általain is feltételei 6. §-ában részére engedett azt a jogot, hogy a biztosítási dijat évnegyedenkint is fizetheti, már első évben igénybe vette, felperes pedig a dijaknak évnegyedes részletekben felvételével hozzájárult ahhoz, hogy alperes a dijakat tényleg évnegyedes részletekben fizethesse. Ezek szerint a biztosítási dij a szerződő felek beleegyezésével évnegyedenkint visszatérő időszakokban fizettetett. Azzal, hogy alperes a harmadik évnegyedben lejárt biztosítási diját a lejárat után 30 nap alatt meg nem fizette, a keresk. törv. 505. §. 3. pontja értelmében az életbiztosítási szerződés hatályát vesztette, s igy arra az időszakra, a mely időszakra járó dijakról az A. és B. alatt csatolt váltók kiállíttattak, a biztosító-társaság a koczkázatot már nem viselte. Minthogy pedig ellenérték kikötése esetében, a mely itt az A. és B. alatt csatolt váltók kiállításakor a biztositó-társaság által viselendő koczkázat volt, ha az ellenérték meg nem adatik, a váltó értéke sem követelhető: ezért felperest keresetével elutasítani kellett. A m. kir. Curia: A szegedi kir. ítélő táblának ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróságnak ítélete hagyatik helyben. Indokok: A C. alatt másolatban bemellékelt és az álperes beismerése szerint is a közötte és a magyar-franczia biztotisó részvény-társaság között létrejött életbiztosítási szerződésnek alapját képező kötvényben, a biztosítási dij évi díjösszegben lévén meghatározva, az 1888. évi szept. 29-től, 1889. évi szept. 29-ig terjedő első biztosítási évre az egész díjösszegnek kifizetése, a biztositó-társaság részéről elismerve s igy nyugtázva van. Kétségtelen e szerint, hogy biztositó-társaság a kötvények kiállításával s abban az első biztositási év díjösszegének nyugtázásával a koczkázatot is erre az évre elvállalta s igy azt viselte is. Nem változtathat ezen az, hogy ezen első évi díjösszeget az alperes a kötvény átvételénél készpénzben egészen nem fizette ki, hanem csak egy részét, a hátralékos összegre nézve pedig negyedévi lejáratú váltókat állított ki ; mert annak fizetésképen történt nyugtázása folytán, a váltókkal is fizetést, csakhogy nem készpénzben teljesített s a biztositó-társaság csupán a készpénzben való