Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)
122 kárt okoztak, ezen cselekményük a Btk 37 Q. §-ába ütköző s a 380. és 381. §§. I. pontja szerint minősülő csalás bűntettének tényálladékát állapítja meg, miért abban bűnösöknek voltak kimondandók s figyelemmel rovott előéletükre, a kifejtett tevékenység fokára s arra, hogy a cselekményt együttes közreműködéssel követték el, mint tettestársak az ítélet rendelkező részében megállapított büntetéssel voltak sujtandók. A pécsi kir. ítélő tábla: Sz. Ferencz II. r. vádlott a Btk. 379. §-ában s a Btk. 380. és 381. §-a 1. pontja szerint minősülő csalás befejezett büntette helyett annak a Btk. 65. §-a szerint megkisérlett bűntettében nyilvánítja bűnösnek, büntetésének megállapítására vonatkozóan a Btk. 66. §-át is felhivja, az elsőbiróságilag reá főbüntetésül kiszabott börtönbüntetést nyolcz hónapra, továbbá a mellékbüntetéskép erre a vádlottra alkalmazott pénzbüntetést 50 frtra, az ezt behajthatlanság esetén helyettesítendő további börtönbüntetés tartamát pedig őt napra leszállítja s ezekkel a változtatásokkal egyebekben az elsőbirósági ítéletet helybenhagyja. Indokok: Id. K. Antal sértett félnek, ugy a vádlottaknak ebben a tekintetben megegyező vallomásai szerint kétségtelen, hogy a nevezett sértett félnek tényleges megkárosítását egyedül B. Ferencz vádlott idézte elő a bornak és a pénznek ravasz fondorlattal történt kicsalása által, míg Sz. Ferencz vádlott közreműködése csak ezután kezdődött és abból állott, hogy a bűnjelek között 8. és 9. számok alatt csatolt hamis kir. táblai végzés és szakértői vélemény készítésében részt vett, továbbá, hogy B. Ferencz vádlott társaságában Mözsön a sértett fél lakásán megjelenvén, ott magát dr. D. Alfréd egyetemi tanárnak adta ki, mint ilyen, hatósági megbízást színlelt, a 8. és 9. alatti hamisítványokat felolvasta, tette pedig mindezt a vádbeli eset körülményeiből, különösen az emiitett hamisítványok tartalmából kétségtelen biztossággal megállapítható azzal a czélzattal, hogy a sértett féltől három egyetemi tanár szakértői dijai fejében nagyobb pénzösszeget csaljon ki, mi azonban a sértett félben keletkezett gyanakvás miatt nem sikerült. Tekintettel arra, hogy az előadottak szerint Sz. Ferencz II. r. vádlott a sértett fél tényleges megkárosításának előidézésében