Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)
TOÓ Indokok: Alperes 1891. évi november 17-én egyezer méter mázsa kukoriczát adott el Tafler Jakabnak, a vételárból 500 frtot 1891. évi november r7-én, 5400 frtot pedig 1892. évi január i-én felvett. Tafler a szerződést felperesi czégre ruházta, felperesi czég a szerződéstől elállani kiván s a vételár visszafizetését kéri, mert az volt a megállapodás, hogy alperes a kukoriczát 1892. évi május végéig a vevő által választandó időben adja át, felperesi czég ápril 28-án értesítette alperest, hogy megbízottja május 2-án a kukoriczát átveendi, de azt nem tehette, mert a kukoricza nem volt lemorzsolva. Alperes azzal védekezik, hogy ő rendszerint ugy szokta eladni a kukoriczáját, hogy a vevő a zsákokat a magtárhoz előre odaszállítja, mert magtárja akként van épitve, hogy a morzsolóból a lemorzsolt kukoricza egyenesen a zsákokba ömlik, ez a megállapodás, bár a felek által kijelentetett, az iratos szerződésbe nem foglaltatott, mert mint régi szokás, magától értetődött. Felperes tagadja, hogy ez a megállapodás létrejött volna. Figyelemmel arra a körülményre, hogy Tafler Jakab az áruszerződési kötés irásba foglalásánál jelen nem volt, hogy a Weinberger József és Löbl Zsigmond tanuk vallomása szerint nem lett kikötve, hogy a zsákokat a vevő adja ; figyelemmel továbbá arra, miszerint alperes maga sem állítja, hogy ez a megállapodás a szerződés irásba foglalása után jött volna létre, s hogy a szerződés irásba foglalása előtt még azzal egyidejűleg létrejött az írásbeli szerződés adataival ellenkező megállapodások figyelembe nem jönnek, a pernek elbírálásánál csak az írásbeli szerződést kell irányadónak elfogadni, e szerint pedig, minthogy alperes maga sem állítja, hogy métermázsánként 5 frt 90 krt tevő vételár a morzsolatlan kukoriczára nézve határoztatott meg, nyilvánvaló, hogy morzsolt kukoricza adatott el s minthogy pedig a fentiek szerint alperes a kikötött időben morzsolt kukoriczát nem adott, s minthogy a vevő szerződésszegés esetén a vételtől elállani jogosítva van, alperest arra kellett kötelezni, hogy fizesse vissza a vételárat, s annak a felvétele napjától számított törvényes kamatait. (1893 nov. 16. 21786. sz. a.)