Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XL. kötet (Budapest, 1895)

96 feltétlenül alkalmas és a melyre a közvádló súlyt helyezett, hanem egy más, talán az emberi élet kioltására csakis viszonylagosan alkalmas és a vádlott által valószínűleg a pitvarból történt eltávozása alkalmával magával vitt ütőeszközzel. Ehhez képest vádlottnak a cselekménye a Btk. 30b. §-a szerint minősülő halált okozott súlyos testi sértés bűntettét képezi, a melyben vádlottat bűnösnek kimondani és azon súlyosító körülmények mellett, hogy vádlott már büntetve volt és tettét furfangosan hajtotta végre, enyhítő körülményül véve ittas állapotát és fiatal korát a rendelkező rész szerint büntetni kellett. (1893 november 29. 7165. sz. a.) A kassai kir. ítélő tábla: Minthogy Szakala András vádlott életkora 20-ik évét már betöltötte, a büntetés kiszabásánál a fiatal kor figyelembe nem vehető ; minthogy azonban másfelől a cselekmény elkövetésénél tanúsított furfangosság súlyosító körülményt nem képez és nevezett vádlott büntetett előéletűnek sem tekinthető, a mennyiben a reá súlyos testi sértés vétsége miatt kiszabott büntetés eddig végre nem hajtatott, ennélfogva a kir. ítélő tábla a nevezett vádlott cselekményét enyhébb megtorlás alá esőnek ismeri fel és ugyanennek a vádlottnak a fegyházbüntetését a mai naptól számítandó öt évben állapítja meg. Ennyiben a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja, egyebekben azt> jelesül a bűnösség a minősítés tekintetében vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. (1894 február 13. 21. sz. a.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy Soltész János és Guranko Anna tanuk terhelő vallomásain kívül egyéb bizonyíték nincsen arra nézve, hogy a vádbeli cselekményt a vádlott követte el ; tekintve, hogy ezen tanuk vizsgálati vallomása több részben eltér a végtárgyalások rendén tett vallomásaiktól. Ugyanis Guranko Anna tanú a vizsgálat rendén azt állította, hogy látta, mikor a vádlott a mángorló alól kihúzta a mángorlófát s azt is észrevette, hogy «valaki» fejen ütötte Piszár Györgyöt, de nem tudta, hogy ki volt tulajdonképen Piszár György leütője és csak a mángorlón vele együtt ült s illetőleg mellette állott kedvese, Soltész János mondta néki utólag, hogy az a vádlott volt, s előzőleg sem azt nem látta, hogy honnan jött a vádlott a mángorlóhoz, sem azt nem látta, hogy honnan jött Piszár György s mikor ment volna