Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XXXIX. kötet (Budapest, 1894)

74 vádlott mint körjegyző a Rimaszécs város elöljárósága részéről 1888. évi május i-én kiállított bizonyítványtól eltérőleg, illetőleg ennek ellenére 1888. évi június 21-én 756. sz. a. kelt hivatalos jelentésében a rimaszombati m. kir. adófelügyelőségnek azt adta elő, hogy a Gleik János czipész uj munkát is épen ugy készit, mint bármelyik más rimaszécsi előkelő suszter, hogy mesterségéből tőkepénzt is gyarapit és a szó szoros értelmében kézműipara után él ; való továbbá, hogy erre a jelentésre történt, miszerint a nevezett Gleik János czipész adója 5 frt 92 kr.-ról az 1888. évre 19 frt 98 kr.-ra emeltetett fel, sőt valónak tűnik ki az is, hogy a nevezett vádlott eme jelentése nem felel meg a valóságnak és e részben a vádlottat Gleik Jánossal szemben némi elfogultság, illetőleg káröröm is vezethette; a kir. itélő tábla mindazonáltal ebben az esetben a Btk. 471. §-ában meghatározott hivatali visszaélés vétségét megállapíthatónak nem találta ; mert a vádlott eme jelentésében nem is az önmaga elhatározásából, hanem az adófelügyelőség felhívására csupán egyéni véleményének adott kifejezést; az ily véleményes jelentéseknél pedig azok érdemére nézve a közhivatalnoknak más kötelessége nincs és okszerűen nem is lehet, minthogy azt legjobb tudomása és meggyőződése szerint tegye. És a vádlott ellenében az, hogy eme véleményét rosszhiszemmel legjobb tudomása ellenére alapította, illetőleg nyilvánította volna, meg nem állapitható ; mert habár amaz indokolása, hogy t. i. ő, Gleik Jánosra nézve a magasabb megadóztatást azért vélte jogosan javaslatba hozhatónak, mert nevezettnek saját háza és némi tőkepénze lévén, ellenben ellátásra szoruló gyermekekkel nem birván, ezeket a körülményeket ő olyanoknak tekintette, a melyek az 1875 : XXX. tcz. 7. §. e) pontja alapján emelőleg hatnak az adó kirovására : épen eme törvény szempontjából nem helyes is, mindazonáltal a törvény eme helytelen értelmezése magában véve még nem vehető rosszhiszeműségnek. Tekintve e mellett, hogy a vádlottnak kérdéses véleménye az adófelügyelőségre nézve nem volt kötelező, hogy ez, mielőtt a Gleik János adója felemeltetett, meggyőződhetett volna az eme véleményben foglaltaknak helyes vagy helytelen voltáról és elháríthatta volna a sérelmes következményeket: a kir. itélő tábla